Czeglédi Noémi - Fábián Balázs: „Birodalmam alatt…” (Gróf Graojalkovich Antal) Gödöllő mezőváros élete a 18. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 12. Gödöllői Városi Múzeum, 2011)
Czeglédi Noémi – Fábián Babízo: Fejezetek Gödöllő 18. századi fejlődéséből
Endre sétány), és a pesti út közötti részen felszámolták a régi relormátus templomot és temetőt. Helyére az impozáns kastély került a franciakerttel és a konyhakerttel. Az Alvég utcájának kastély felőli oldalán is házakat, uradalmi épületeket és jobbágyportákat emeltek. Az utca másik oldalán meglévő jobbágyházak egy részének a helyére szintén uradalmi hivatali épületek kerültek. Bár a hivatali épületek neveit, egy részüknek az alaprajzait is ismerjük, nem minden esetben tudjuk házhelyhez kötni azokat."' Isaszeg felé haladva a földesúr a RAkos-patakot két helyen felduzzasztatta, s két kőmalmot építtetett rá. A Felvég a mai Bajcsy-Zsilinszky utcából állt, s néhány jobbágyporta zárta le a települést a mai Szilhát utcában. 1' A falu harmadik része a Hídvég volt, mely nevét a Rákos patakon átívelő hídról kaphatta. Ma ezt a településrészt Petőfi Sándor utcának nevezzük. A legjelentősebb ház a Pest-kassai országút mellett álló ún. Hamvay-kúria volt, mely Bossányi Krisztina lakhelyéül szolgált. Grassalkovich a földszintes épületet elbonttatta, helyére emeletes házat építtetett, melyben gránátos hajdúit szállásolta el, majd vendégfogadónak adott otthont. Ez lett az uraság felsőkocsmája. (Ma a Gödöllői Városi Múzeum épülete.)' x A vendégfogadó és a Hídvég között is állt néhány ház az országút mellett. Az út túloldalán új házak épültek az uradalom részére és magántulajdonként egyaránt. A házak a Rákos patakig húzódtak. Az országút mellett itt ért véget városunk belterülete. A napijainkban is álló ún. Testőrlaktanya eredetileg egyszintes épület volt. I. Antal idején a számtartó lakása volt, a hozzátartozó pince pedig az uradalom börtöneként működött. Később a hajdúk szállása lett, a börtön maradt, hiszen a rabok őrzése a hajdúk felada16 Mojzer, 1984. és Delienationes Aedificiorum Dominii Gedellő Anno 1813. Assumptae T. I. KÖH Tervtár F. 134. 17 A helytörténeti irodalom a Szőlő utcát nevezi meg, nem a Szilhát utcát. Az 1. Katonai felmérés (1782—85) térképszelvényének vizsgálata alapján módosítottuk ezt az általánosan elfogadott tézist. 18 A ventlégíogadó építésére vonatkozóan lásd G. Merva, 2007. 259—261. pp.
