Czeglédi Noémi - Fábián Balázs: „Birodalmam alatt…” (Gróf Graojalkovich Antal) Gödöllő mezőváros élete a 18. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 12. Gödöllői Városi Múzeum, 2011)
Czeglédi Noémi – Fábián Babízo: Fejezetek Gödöllő 18. századi fejlődéséből
időkben keletkeztek Gödöllőről. Az 1546-ban lajstromba vettek száma 3 adóköteles porta volt, majd az 1559-es összeírásnál ez a szám 20 lölé emelkedett, 1590-re pedig 30-ra nőtt. A lakosságszám növekedését az is befolyásolta, hogy többen Besnyőről Gödöllőre költöztek át. 7 A jobbágyfalu életében nevezetes esemény volt, mikor a 17. században Hamvay Ferenc a vármegyénél kérelmezte, hogy a település kuriális faluvá válhasson. A címmel járó kiváltságok folytán, a vármegyei közmunkák alól fel voltak mentve a község lakosai. 8 Gödöllőn 1699-ben 31 jobbágycsalád élt. Számuk 1715-ben 28-ra esett vissza. 9 A lakosság nyelve és nemzetisége szerint magyar, vallása pedig református volt. 1 0 Amikor Gödöllő Grassalkovich I. Antal tulajdonába került, a lakosság lélekszámát telepítésekkel növelte. A kuriális falut 1753-54ben telepítette be főleg magyar és német iparosokkal. A letelepítettek számára új utcákat építtetett: a mai Kossuth Lajos utca nyugati és keleti felét, valamint a mai Szabadság tér házainak egy részét." A német telepeseket Gödöllőn, német mintára épített házak, szerszámok és 5 évi adókedvezmény várta. Mellettük már ekkor cigány népesség is élt a településen. A németen kívüli, más nemzetiségű telepesek felszerelést nem kaptak, adókedvezményük pedig 3 évre szólt. A házépítésüket azonban ingyen fával, 10 forinttal és 10 kg búzával támogatta a földesúr. A telepesek a gról vallási hovatartozásának megfelelően többségében katolikus vallásúak voltak. 7 Káldy Nagy. 1985. 269. p. 8 Dékán, 1975. 57. p. 9 Horváth, 1987. 226. p. és Dóka, 2001. 42. p. 10 A mai kastély helyén már 1492-ben is állt egy katolikus kápolna, mely a török időkben elpusztult. Ezt később helyrehozták, de ekkor már a reformátusok használták. A reformátusok életében nagy változást hozott, mikor a római katolikus vallású Grassalkovich I. Antal Gödöllőn kívánta létrehozni a birtokai központját. A kastélyát azon a dombon kívánta fölépíteni, ahol a református templom állt. A templomot lebontatta a körülötte lévő temetőt áttelepítette a község határain kívülre. Grassalkovich kárpótlásul telket és pénzt adományozott új református templom építésére. Az új templom és az iskola 1745ben készült el. Lábadi, 2003. 46^(8. pp. 1 1 Az általa idehozott német családokkal több célja is volt: benépesíteni Gödöllőt és katolizálni a református lakosságot. De a relormátusok ellen erőszakkal sosem lépett föl. Özvegyével ellentétben katolizációjukat kizárólag katolikus telepesek idehozatalával kívánta elérni.
