G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)

Kerny Terézia: „MAGYAROK NAGYHATALMÚ SZÓSZÓLÓJA"

64 A lila vászonból szőtt textil közepén Szűz Mária alakja kapott helyet az apostolfejedelmekkel, Szent Péterrel és Pállal. Mellettük pedig két oldalt Szent István, Imre, Toulouse-i Lajos, László, Erzsébet és Árpád-házi Margit sorakozott. Ez a program, noha messzemenő következtetésekre természetesen nem jogosíthat föl, a Magyarországi Máriától kezdve töretlenül és következetesen érvényesített nápolyi és magyar Anjou dinasztikus reprezentáció olyan különleges emléke, amely egyrészt utalt a katolikus anyaszentegyház alapvető hittételeire, az egyetemes és regionális szentek tiszteletének összekapcsolásával,

1

8 de benne volt a római bazilika védőszentjeire való figyelmes emlékeztetés, valamint a magyarok Szűz Mária iránti megkülönböztetett tisztelete is. Szűz Mária tisztelete és új ikonográfiái típusai I. (Nagy) Lajos udvarában A devotio moderna spirituális szellemiségét tükröző udvari légkörbe tökéletesen beleilleszkedett I. (Nagy) Lajosnak a Magyarok Nagyasszonya tisztelettel összefonódó Szűz Mária iránti áhítata, az egyes szerzetesrendek (ferencesek, pálosok) kiemelt és megkülönböztetett támogatása és a világias színezetű, Szent Lászlóra irányuló személyes vonzalma, mely egyszerre volt kegyes, jámbor cselekedet és az uralkodói reprezentáció megnyilvánulása. I. Lajos egyházalapításairól Tótsomlyósi Apród János krónikája még négy fejezetben számolt be. A negyvenkettedikben a pálos rendről és Remete Szent Pál testének hazahozataláról írt lakonikusan. A negyvenharmadikban a nosztrai (Márianosztra) kapott egy rövidke mondatot, a negyvennegyedik fejezetben a lődi (Városlőd) rendház fölépítése került szóba.

1

9 Kumorovitz Lajos Bernát szerint ezek alapítása minden esetben hadi győzelmeivel függött össze. A márianosztrai az 1352-es, a városlődi az 1377-es litván háború után épülhetett.

2

0 A máravölgyi pálos kolostor pedig 1375-ös havasalföldi hadjárattal hozható kapcsolatba.

2

1 A negyvenötödik fejezetben, az aacheni kápolnával együtt említette a király másik jelentős fogadal»> nicon deLudovico rege. [caput 134.] Szövegkiadása: JOHANNES DE THUROCZ: Chronica Hungarorum I. Textus. Ediderunt ELISABETH GALÁNTAI et JULIUS KRISTÓ. Budapest, 1985. 163. (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum. Series Nova VII.]) Irodalma 2007-ig: KERNY TERÉZIA: Antependium. In; Szent Imre 1000 éve. Multimédiás DVD-ROM a székesfehérvári millenniumi emlékév és kiállítás dokumentumairól. A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum Szent Imre 1000 éve című kiállításának katalógusa. Szerkesztette: KERNY TERÉZIA. Székesfehérvár, 2007. Kat. *104. 18 Szent Péter és Pál, valamint Szent István és László párhuzamba állítása majd a barokk művészetben kap ismét hangsúlyos szerepet. Ide vonatkozóan lásd KERNY TERÉZIA: „SZÍZ Máriának választott vitéze". (Egy barokk kori Szent László ábrázolásról.) Ars Hungarica XXV. (1997) 255-267. 19 Chronicon de Ludovico rege. (17. jegyzetben i. m.) 20 KUMOROVITZ LAJOS BERNÁT: I. Lajos királyunk 1375. évi havasalföldi hadjárata (és „török") háborúja. Századok 117. (1983) 960-961. 21 Uo.