G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)
Fábián Balázs: MÁRIABESNYŐI ZARÁNDOKLATOK
79 csendőrség figyelmét arra, hogy ha kell, a karhatalom eszközével élve tereljék az árusokat az újonnan kijelölt, tehát az országúttól jobbra eső területre. 2 7 Az árusok mellett a vendéglősök is erre a helyre kaptak árusítási engedélyt. A kegyszerárusok a legkülönfélébb tárgyakkal kereskedtek. Náluk lehetett beszerezni a kegytárgyakat, gyertyákat, képeslapokat, játékszereket, emléktárgyakat. Régebben a ponyvairodalmat is ők árusították. A tárgyak mellett mézeskalács termékeket is forgalmaztak. Mézeskalácsot szinte mindenki vásárolt a búcsújárás idején. A másik ehhez hasonlóan keresett tárgy a gyertya volt, melyet vagy a sekrestyében történő megáldása után hazavittek, vagy az oltárra, padra téve otthagyták a templomban, tehát offerálták. 2 8 Az 1920-as években a kapucinus rend is felállíttatott egy bazárt a templom udvarán, ahol egy házaspár árulta a kegytárgyakat. A búcsúfia megvétele után az étkezés következett, melyet a nézelődés, távolabbi falvakból érkezett ismerősök, barátok, rokonok felkeresése követett. A később érkező csoportok megfigyelése, esetleg megkritizálása is ebben az időszakban volt. A gyóntatások is ekkor kezdődtek meg és a keresztút járás szertartását is ekkor végezték el. 29 Búcsúsok, 1940-es évek Alkonyattájban, mikor már minden településről megérkeztek a búcsújárók, istentiszteletet, korábban litániát, újabban misét tartottak. Ezt a hívek számától függően vagy a templomban, vagy pedig az udvaron tartották meg. Ekkor hirdették ki a másnapi programot és az egyes falvak miséjének időpontját, melyeket a felső és az alsó templomban egyaránt tartottak. A misék időpontját a falvak érkezési sorrendje határozta meg, de sok esetben a szokásjog volt döntő. A XIX. század végén a váci hívek részére tartották az első szentbeszédet és csendes misét. Ha túl sok településről érkeztek a búcsúsok, akkor két-három falunak közös miséje volt. A misék reggel négy vagy öt órakor kezdődtek és délig minden órában tartottak egyet. A délelőtt folyamán a tót és a német nemzetiségű hívek részére külön a saját anyanyelvükön is tartottak szónoklatot. 3 0 Az ünnep előestéjén, szentségimádás után gyertyás körmenet következett. Ezután a búcsújárók egy része visszavonult a kocsija közelébe, mások pedig ekkor tartották a 27 História Domus Besnyőiensis, II/4. 1910-1924. 28 SCHRAM FERENC: A máriabesnyői búcsújáró hely. In: Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975. 289. 29 SCHRAM FERENC: A máriabesnyői búcsújáró hely. In: Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975. 291. 30 História Domus Besnyőiensis, II/3.1891-1909.
