G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)

Fábián Balázs: MÁRIABESNYŐI ZARÁNDOKLATOK

80 keresztbúcsút, melynek során kimentek a kolostor mögött húzódó temetőbe. A szer­tartás során vagy a temetői nagykeresztet, vagy pedig a ravatalozót körülállták a hívek, imádkoztak, énekeltek, majd rövid beszédet tartott a szertartást vezető atya, ezután visszaindultak a templomhoz. Volt olyan év, mikor a temetői szertartást a Salvator nővérek temetőrészében, a Piéta szobor előtt végezték. " Sokan voltak, akik a temetői látogatás után az alsó és a felső templomban virrasztottak. A virrasztás nemcsak a templomban, hanem a kolostorudvaron és a mezőn is folyt, imádkozással, énekléssel. Másnap korán reggel kezdődtek meg a gyóntatások. A teljes búcsú elnyeréséhez mindenképp szükség volt gyónásra és szent áldozásra. A búcsúk idején összesereg­lett népet a 3 vagy 4 házbeli kapucinus atya képtelen lett volna meggyóntatni, éppen ezért a kapucinus atyák munkáját, a környező településekről érkező atyák is segítették. A kisegítő papok száma búcsúnként változott. A kisebb búcsúk alkalmával elég volt 3-4 atya, a nagyobb búcsúk idején szükség volt 10-12 papra is. Volt olyan esztendő, mikor a Nagyboldogasszony ünnepén rendezett búcsún 22 pap gyóntatott két nap alatt. 3 2 Több olyan eset is előfordult, hogy még így is kevésnek bizonyult a gyóntató papok száma. Ilyen volt 1898 pünkösdi búcsúja, mikor a tavaszi mostoha időjárás miatt nehezen haladtak a mezei munkák. Ennek az lett az eredménye, hogy a hívek elmaradtak a húsvéti gyónásról. Pünkösd ünnepén viszont olyan nagy számban za­rándokoltak el Máriabesnyőre, hogy a gyóntató atyák, minden buzgalmuk ellenére sem voltak képesek mindenkit meggyóntatni. A hívőket emiatt a szószékről figyel­meztették, hogy a jövőben ha lehet, egy-két nappal előbb jöjjenek, hogy képesek le­gyenek őket meggyóntatni, s így a szentségben való részesülés nélkül senkinek se kelljen hazamennie. 3 3 A gyóntatásokkal egy időben, kora hajnalban volt az első szentmise, melyet fél óránként újabbak követtek. Ilyenkor minden falu bevitte magával a templomba a lo­bogóit és a Mária szobrát. A mise végén áldatták meg a búcsúsok a korábban megvá­sárolt kegytárgyakat. 3 4 Délelőtt 10 órakor következett a nagymise, mely után szintén volt lehetőség a búcsús tárgyak megáldására. A nagymise végén körmenet indult, ahol baldachin alatt vitték az oltáriszentséget. 3 5 A szertartás után hazaindultak a bú­csújárók. Hazafelé ugyanolyan rendben mentek, mint ahogy korábban megérkeztek. A falujuk határában már várták őket az otthonmaradottak. A búcsús ünnepeken kívül számos más esetben is érkeztek Máriabesnyőre zarán­dokcsoportok. A csoportok közül a legtöbb Budapestről és környékéről érkezett, a saját plébániájuk szervezésében. Jöttek hívők Angyalföldről, Erzsébetvárosból, Li­31 História Domus Besnyőiensis, III. 1945-1985. 32 História Domus Besnyőiensis, II/5. 1925-1926. 33 História Domus Besnyőiensis, II/3. 1891-1909. 34 História Domus Besnyőiensis, II/3. 1891-1909. 35 P. BÖGÖZY VILMOS (szerk.): Máriabesnyői Zarándok naptár 1942. Máriabesnyő, 1941. 30.

Next

/
Thumbnails
Contents