G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)

Fábián Balázs: MÁRIABESNYŐI ZARÁNDOKLATOK

73 emlékeztek meg a könyvben, volt amikor ezekről sem. A legtöbb információval az 1920-as, 1930-as, 1940-es évekről szolgáltatnak a könyvek. Ezekből az adatokból kaphatunk képet arról, mikor, milyen zarándokcsoportok látogatták meg a kegyhelyet. Máriabesnyőn az 1920-as, 1930-as években alig volt olyan nap, hogy ne lett volna legalább egy zarándokcsoport a kegyhelyen. Voltak olyan napok is, amikor két, esetleg három csoport is tartózkodott egy időben a búcsújáró helyen. A zarándokcsoportok többsége az érkezés előtt bejelentkezett, és jelezte azt is, hogy hány fővel látogatnak el Máriabesnyőre. Ennek segítségével tudták megbecsülni az éves zarándoklátogatások számát. De nem minden zarándoklatot jelentettek be a szervezők, sokaktól nem kaptak hivatalos értesítést a szerzetesek. Például 1929-ben 40000-en látogattak el Máriabesnyőre a bejelentkezések alapján, de az évi zarándoklétszámot 60-70000-re becsülték a nem hivatalos, értesítés nélkül érkező látogatók miatt. A máriabesnyői búcsújáró hely életében talán az egyik legnagyobb tömegeket megmozgató esemény a kegyhely centenáris ünnepsége volt, 1863 szeptemberében, Kisboldogasszony ünnepén.

4 Ekkor mintegy 50000 ember, 120 községből zarándokolt el a kegyhelyre. A búcsújárók létszáma 1935-ben már elérte a 100000-es évi létszámot. Ezután 1949ig folyamatosan emelkedett a számuk, voltak olyan évek, amikor 120-130000 zarándok kereste fel a búcsújáró helyet. A búcsúkon résztvevő zarándokok és a búcsús alkalmakon kívül érkező csoportok számát több dolog is befolyásolta. Az egyik fontos tényező az időjárás volt. Több alkalommal előfordult, hogy búcsús napokon az eső vagy esetleg az orkán erejű szél tartotta vissza a zarándokokat. Az eső és a szél mellett a hideg is befolyással volt a zarándokcsoportok látogatásaira. 1948-ban már októberben kevés búcsús látogatott el a kegyhelyre, a hideg időjárás miatt.

5 A meleg időjárás viszont vonzotta a zarándokokat. Ilyenkor még a kevésbé látogatott búcsúkon is több ezer ember sereglett össze, mint például 1913-ban Gyümölcsöltó Boldogasszony napján a kellemes idő hatására több mint 3000 zarándok érkezett Máriabesnyőre.

6 Az időjárás mellett fontos befolyásoló tényezők a különböző történelmi események voltak. Az I. világháború vége felé nagyon megcsappant a zarándokok száma, mely azzal volt magyarázható, hogy eddigre már szinte minden családban voltak olyan férjek vagy legények, akik a fronton teljesítettek szolgálatot. 1919-ben csak kisebb, 15-20 fős csoportokban érkeztek zarándokok a kegyhelyre, mert féltek a vörös katonák üldöztetéseitől és a román katonák rablásaitól.

7 A háború utáni években a szegénységet hozták föl fő indokként a búcsúsok elmaradása miatt. A II. világháború alatt is voltak olyan időszakok, mikor kevesebb zarándok érkezett, a háború végén pedig teljesen megszűnt a búcsújárás. Eleinte a vasúti korlátozások akadályozták a zarándok4 ODROBENYÁK JÁNOS: Gödöllő hajdan és most. Budapest, 1875. 83-85. 5 História Domus Besnyőiensis, III. 1945-85. 6 História Domus Besnyőiensis, II/4. 1910-1924. 7 História Domus Besnyőiensis, II/4. 1910-1924.