G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)

Fábián Balázs: MÁRIABESNYŐI ZARÁNDOKLATOK

74 utakat, majd pedig a front közeledtével a harci események tették lehetetlenné a búcsújárást. 1944 decemberében a szovjet csapatok megszállták Gödöllőt és ezzel együtt Máriabesnyőt is. A katonák a kolostor bizonyos épületeibe is beköltöztek. A lakosság templomba se mert járni a katonák folyamatos rablásai, fosztogatásai és erőszakoskodásai miatt. Csak 1947-re kezdett visszatérni a régi pezsgés a kegytemplom környékére. 1948 májusában pedig a régi korokra emlékeztető zárán- Precesszió vonulása a kegyhely felé dokseregek látogattak el a kegyhelyre.

8 Minden búcsújáró helynek megvan a maga vonzáskörzete, melyet elsősorban a földrajzi tényezők határoznak meg. Minden falunak megvan a saját búcsújáró helye. Járhatnak több kegyhelyre is, de csak egy van, amit igazán fontosnak tartanak. Hogy Máriabesnyő vonzáskörzetébe mely települések tartoznak, nehéz megállapítani. Vannak olyan falvak ahonnan állandóan járnak, van, ahonnan már megszűnt a zarándoklat. De egy bizonyos területet mégis meg lehet határozni, ahonnan érkezhetnek a búcsúsok a kegyhelyre. Ez északon Balassagyarmat, délen Örkény, keleten Gyöngyös és Jászladány, nyugaton pedig a Duna által határolt terület. Az ezen a képzeletbeli határokon belül lévő községek lakossága járt rendszeresen Máriabesnyőre búcsúba. De rajtuk kívül az ország más részeiről is érkeztek zarándokok, azonban ők alkalomszerűen és nem rendszerességgel látogatták a kegyhelyet.

9 A máriabesnyői kegyhelynek sok búcsús ünnepe van, de ezeken kívül vasárnaponként és hétköznaponként is érkeznek ide zarándokcsoportok. Az ünnepek közül a legtöbb zarándokot megmozgató búcsúk: Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe, Pünkösdi búcsú, Szentháromság napjának ünnepe, Sarlós Boldogasszony ünnepe. A máriabesnyői templom két legfontosabb ünnepe, a főbúcsúja Nagyboldogasszony napján és Kisasszony napjának ünnepén van. Ezek mellett számtalan kisebb ünnepen is érkeztek zarándokok a besnyői Szűzanyához, mint például Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén, Mária neve napján, Mária Szeplőtelen Fogantatásának ünnepén.

10 Évkezdő búcsúja március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, korábban ez volt a kofák búcsúja. Az év első búcsúján a budapesti és a vidéki hívek egyaránt képviseltették magukat. A résztvevők száma 500 és 2 500 közt mozgott, az időjárástól függően. A következő jelentősebb búcsút Pünkösdkor tartották. A búcsúsok egy része már 8 História Domus Besnyőiensis, III. 1945-1985. 9 SCHRÄM FERENC: A máriabesnyői búcsújáró hely. In: Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975. 284. 10 FLUDOROVICS ZSIGMOND: Mária-Besnyő kegyhely. Budapest, 1913. 40.