G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)

Fábián Balázs: MÁRIABESNYŐI ZARÁNDOKLATOK

72 Fábián Balázs: MÁRIABESNYŐI ZARÁNDOKLATOK Hazánkban egy kegyhely létrejöttéhez a néphit szerint szükség van gyógyító hatású forrásra vagy gyógyító erővel felruházott képre, szoborra, mely más búcsújáró helyek képétől vagy szobrától különbözik. A búcsújáró helyeknek két csoportja létezik. Az elsőnél a vonzási körzet nagyobb, gyakran egy egész országrészre kiterjed. Ezeket az egyház is búcsújáró helyként tartja nyilván, látogatói részesülnek az egyház által engedélyezett búcsúban. A második csoportba tartozó búcsújáró helyek kisebb jelentőségűek, csak néhány környékbeli község lakói látogatják, az egyház nem minden esetben tartja búcsújáró helyként nyilván.

1 A máriabesnyői kegyhely a búcsújáró helyek első csoportjába tartozik, a XVIII. században több csodás esemény hatására indultak meg a zarándoklatok távolabbi vidékekről is. A hagyomány szerint az első csodás esemény a Grassalkovich Antal által építtetett Loretoi kápolna földmunkái során történt meg, mikor egy kis csont Mária-szobor került elő a földből. Az első nagyobb, néptömegeket is vonzó esemény, a kapucinus rend bevezetése volt az újonnan elkészült, a kápolna mellett épült kolostorba 1763. december 7-én, Boldogasszony szeplőtelen fogantatásának ünnepén. Az eseményen az arisztokrácián kívül nagy számban részt vett a környező falvak lakossága, de érkeztek hívők a szomszédos vármegyékből is. Az ünnepség során a messze földről összesereglett nép annyira megostromolta a gyóntatószéket, hogy a három gyóntató csak 24 óra múlva hagyhatta el azt.

2 A hívek száma évről évre nőtt, így Grassalkovich Antal elhatározta, hogy kibővítteti a kápolnát, a kapucinus rendfőnökség pedig emelte a páterek számát, hogy ki tudják elégíteni a búcsújárók lelki igényeit. Máriabesnyő népszerűségét nagyban emelte az első csodás imameghallgatás, mely egy gödöllői mészároshoz fűződött, aki taglójával olyan szerencsétlenül vágott a kezére, hogy az megbénult. Az orvosi segítség nem hozott számottevő javulást. A mesterember ekkor elzarándokolt Máriabesnyőre, és kérte a Szűzanya segítségét. Az imái meghallgatásra kerültek, és a béna karja meggyógyult.

3 A csodás gyógyulást még számos hasonló esemény követte, melyek egy részét még a XX. század első harmadában is feljegyezték. A besnyői zarándoklatok történetébe leginkább a máriabesnyői História Domus könyvei alapján tudunk betekintést nyerni, ám ezek adatgazdagsága igen változó. Voltak olyan esztendők, amikor csak a fontosabb búcsúk idején érkezett zarándokokról 1 ORTUTAY GYULA (főszerk.): Magyar Néprajzi Lexikon. Budapest, 1977. 378-379. 2 ODROBENYÁK JÁNOS: Gödöllő hajdan és most. Budapest, 1875. 77-79. 3 P. BARTAL INCE: Máriabesnyő története. Esztergom, 1929. 58.