G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)
Kerny Terézia: „MAGYAROK NAGYHATALMÚ SZÓSZÓLÓJA"
67 I. (Nagy) Lajos királynak és családjának hathatós köze lehetett, egyéb olyan témákkal együtt, melyek kizárólag erre az időszakra voltak jellemzőek. Az udvarban meghonosodott új ikonográfiái típusok gyorsan feltűntek az aula tagjainak kegyúri templomaiban is. Az Ugocsa vármegyei Feketeardó (MopHOTHciB, Ukrajna) Szűz Mária tiszteletére szentelt plébániatemplomban az egyik trónuson ülő Madonna előtt térdelő Szent Lászlót angyal koronázza meg. Mögötte süveges apródja áll oldalnézetben egy hosszúnyelű bárddal. Az adorációs típusú, esetleg az Ardai család által fogadalomból megrendelt freskó - eddigi ismereteim szerint - legelső önálló képzőművészeti megfogalmazása volt a Nagyboldogasszony és a Szent László-tisztelet összefonódásának, amely a legszerencsésebben juttatta érvényre mind az udvar, mind a magyarság legfőbb patrónusainak tiszteletét. Hasonló kompozíció látható a szécsényi (Nógrád vármegye) ferences templom sekrestyéjének egyik zárókövén, ahol Szécsényi Frank volt a donátor. A típus megjelenése a kegyúrnak az uralkodóhoz fűződő bensőséges kapcsolatában rejlik, aki előtt közismert volt Lajos ferencesek iránt érzett vonzalma. Hunyadi (I.) Mátyás és a Jagellók kora A XV. század második felében tovább nőtt a Szűz Mária kegyhelyek száma, mindenekelőtt a Hunyadi család pártfogásának köszönhetően. Hunyadi (I.) Mátyás (1458-1490) rendkívül nagy mennyiségben vert első aranyforintjainak előlapján négy részre osztott címerpajzs látható (apostoli kettős kereszt, pólyás magyar címer, a Hunyadiak gyűrűs hollója és besztercei grófi oroszlánja), amelyet 1467-es pénzügyi reformjától a Patrona Hungáriáé fél alakja cserélt föl. 3 1 Ebben a politikai pragmatizmust sem nélkülöző választásban, többszörös áttételen keresztül, a Szent István által Szűz Máriának fölajánlott Magyar Királyságot (vagyis az ország címerét) a holdsarlós Napbaöltözött Asszony alakjával kontaminált Magyarok Nagyasszonya szimbolizálta, ahol László Mária, illetve az ő országának a védelmezője. 3 2 Ebben a kontextusban a magyar király, vagyis Mátyás az ő védnökségük alatt 31 SCHULTZ, Karl: Das Münzwesen in Ungarn unter Matthias Corvinus. In: Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn 1458-1541. (VII. 15 - 1. XI. 1982. Schloß Schallaburg) Schiftleitung KLANICZAY, TIBOR, TŐRÖK, GYÖNGYI, STANGLER, GOTTFRIED. Herausgegeben von STANGLER, GOTTFRIED, CSÁKY, MORITZ, PERGER, RICHARD, JÜNGER, ANTON. Wien, 1982 217-219 (Katalog des Niederösterreichischen Landesmuseums, N. F. 118.) 32 A Patrona Hungariae-típusú aranyforintok irodalma hatalmas. Itt csupán néhány alapvető publikációra, illetve tudománytörténeti kuriózumra hivatkozom: MELLEN, JACOB VON: Series regum Hungáriáé e nummis aureis. Bresslau - Leipzig, 1750. (Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára. Apponyi Hungarica 2854); VIRÁG BENEDEK: Különös letzke a Szűz Mária képéről a magyar aranyakon. Pest, 1804; FRIDRICH ISTVÁN: Befolyások I. Mátyás érmeire. Századok 2. (1868) 266-268; KOVÁTS FERENC: Tanulmányok a magyar középkori pénzverés történetéből. I. A Boldogasszonyos aranyforintok eszmetörténeti fejlődése. Numizmatikai Közlöny VIII. (1909) 8-19; HUSZÁR LAJOS: Mátyás
