G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)
Kerny Terézia: „MAGYAROK NAGYHATALMÚ SZÓSZÓLÓJA"
68 kormányozza az országot. 3 3 A XV. század második felében a Magyarok Nagyasszonya tisztelet összefonódott a Szeplőtelen Fogantatást szimbolizáló Napbaöltözött Asszony (Immaculata) kultusszal, s a törökellenes küzdelmek egyik jelképe lett. 3 4 II. Ulászló (1490- 1516) uralkodása alatt ez a tendencia még inkább hangsúlyossá vált. Az 1500-tól kibocsátott aranyforintjain, majd ezüst garasain Szűz Mária alakja nem csupán az ország legfőbb patrónáját szimbolizálta, hanem a Szeplőtelen Fogantatás tanát reprezentálta. 3 5 A Magyarok Nagyasszonya - Immaculata tisztelet összefonódásának reprezentatív képzőművészeti emléke Bernhard Strigel Szent László a Napbaöltözött Asszony oltalmába ajánlja II. Ulászlót és gyermekeit, több jelentésréteggel bíró festménye. 3 6 »> király pénzei. In: Mátyás király emlékkönyv születésének ötszázéves fordulójára. I. Szerkesztő n. (LuKINICH IMRE) Budapest, 1940. 561; VÁCZY PÉTER: Merseburgi Thietmar a magyar királykoronázásról. Történelmi Szemle XXIII. (1985) 634. A típus továbbéléséről: Münzen in Brauch und Aberglauben. Schmuck und Dekor - Votiv und Amulett - politische und religiöse Selbstdarstellung. Herausgegeben Germanische Nationalmuseum, Nürnberg. Mitarbeiter von PETER BERGHAUS . Mainz am Rhein, 1982. 45. Kat. 62. 33 Ez a gondolat legszemléletesebben egy 1474. III. 13-án, Lőcsén kiadott oklevél arengájában fogalmazódott meg, amelyben hozzájárult egy házadományhoz, melyet a budai Boldogságos Szűz-társaskáptalanra hagyott egy végrendelkező: „És ha a katolikus fejedelmeknek gondoskodniuk kell arra, hogy ájtatosan törekedjenek a Boldogságos Szűz dicsőítésére és tiszteletére, nekünk mégis, az ő patronátusa alatt a legszentebb István, a magyarok első keresztény királya által magának a Szűznek felajánlott királyság fejedelemségét viseljük, különösen kötelességünk, hogy amire képesek vagyunk, azt a legájtatosabban ugyanezen Szűznek dicsőségére és tiszteletére fordítsuk." (Esztergom, Prímási Levéltár. Archívum saeculare. Acta Radicalia U-95; Budapest, Magyar Országos Levéltár. X szekció. Df 248754) Magyar nyelvű fordítása közölve: KUBINYI ANDRÁS: Mátyás tisztelete a „Patrona Hungáriáé" iránt. In: KUBINYI ANDRÁS: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. A kötetet gondozta ZOMBORI ISTVÁN. Budapest, 1999. 335-335. (METEM Könyvek 22.) 34 SZOVÁK KORNÉL: A király és az egyház. Mátyás személyes vallásossága. In: Hunyadi Mátyás, a király. Hagyomány és megújulás a királyi udvarban 1458-1490. Kiállítási katalógus. Szerkesztette FARBAKY PÉTER, SPEKNER ENIKŐ, SZENDE KATALIN, VÉGH ANDRÁS. Budapest, 2008. 593-396; KERNY TERÉZIA: Szent László és a magyar szentek tisztelete Hunyadi Mátyás udvarában. Személyes devóció, állami és uralkodói reprezentáció. In: Uo. 397-400. 35 Megjelenése talán összefüggésben áll azzal a látomással is, amely öt évvel korábban történt. Ernust Zsigmond pécsi püspök egyik familiárisa 1495. augusztus 15-én Buda felé menet Solton hirtelen nagy világosságot látott az égen. Szűz Mária jelent meg a kis Jézussal vakító fénnyel Buda irányába sietve. Közli: ANTONIO BONFINI: Rerum Ungaricarum decades. Decas V. Liber V. Kritikai kiadása: BONFINIS, ANTONIUS DE: Rerum Ungaricarum decades. IV. Edidit JÓZSEF FÓGEL, BÉLA IVÁNYI, LÁSZLÓ JUHÁSZ. Lipsiae, 1936. 265. (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum. Saeculum XV.) 36 1511-1512? Hársfa, olaj. 43 x 30,8 cm, Budapest, Szépművészeti Múzeum, Régi Képtár. Ltsz.: 7502 Fontosabb irodalma: URBACH ZSUZSA: Adalékok Miksa császár portré-ikonográfiájához. Művészettörténeti Értesítő XLIII. (1994) 19-25; GALAVICS GÉZA: A Habsburgok mint magyar királyok és a képzőművészeti reprezentáció. In: Császár és király 1526-1918. Történelmi utazás. Ausztria és Magyarország. Szerkesztette FAZEKAS ISTVÁN. UJVÁRY GÁBOR. Bécs, 2001. 10; GERÁT, IVAN: Das Epitaph des jagiellonischen Diplomaten in Preßburg: Jagiellonische Bildprodukcion und Marienverehung. In: Die Jagiellonen. Kunst und Kultur einer europäischen Dynastie an der Wende zur Neuzeit. Herausgegeben von DIETMAR. POPP, ROBERT >»
