G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)
Kerny Terézia: „MAGYAROK NAGYHATALMÚ SZÓSZÓLÓJA"
66 mata egy 1348-ban kiadott oklevélen függ. 2 6 A pecsétmező különleges kompozícióján Nagy Lajos fölajánlja koronáját a hegyen trónoló Szűz Máriának. Később teljesen eltűnt, csupán a XVII. század végén bukkant föl ismét. Legkorábban Mariazellben, ahol alighanem igen jól ismert volt ez a Nagy Lajoshoz (is) köthető tradíció, de mivel az akkor már nem volt aktuális, kontaminálták az államalapító legelső országfelajánlásával. Az új ikonográfiái típusok közé tartozott a Köpönyeges Mária is. Jóllehet már a XIII. század végétől kimutathatók emlékei, csupán Nagy Lajos uralkodása alatt terjedtek el országosan. 2 7 Előképei nagy valószínűség szerint itáliai alkotások (Velence, homlokzati reliefek, Benevento, XIV. századi freskótöredék [Museo Diocesaro]) lehettek. A legelső Mater Misericordiae-ábrázolások nem a falképeken, hanem más műfajokban (házioltárok táblái, ötvösművek, fa és elefántcsont faragványok) jelenhettek meg. Nem lehet kizárni természetesen azt sem, hogy a királyi, királynéi rezidenciák várkápolnáinak (Diósgyőr, Óbuda, Visegrád) falait is díszítették egykor. Megjelenésükben, népszerűségükben több ok játszott közre: a típus pestis ellenes szerepköre éppen úgy, mint az egyes szerzetesrendeken belül folyó hitviták, majd pedig a nagy nyugati egyházszakadás (1378-1417) képzőművészeti propagandája. Ezekkel a törekvésekkel, impulzusokkal, kegyképekkel Erzsébet és Nagy Lajos külföldi útjaik során ismerkedhettek meg. Átplántálásában Lokietek Erzsébet anyakirálynőnek óriási szerepe lehetett. A királyné 1357-ben aacheni zarándoklata során megtekintette a székesegyház egyik fő ereklyéjét, Szűz Mária kegyelmi köpenyét. A királyné birtokában lévő Pozsega vármegye központja (Pozega? Horvátország) plébániatemplomának egyik falképe, Köpönyeges Máriát ábrázolja. 2 8 Az 1360 körül illuminált Képes Krónika őt és gyermekeit ábrázoló miniatúrája is ezen az ikonográfiái típuson alapul. 29 A királyné és fia által 1372-ben alapított Buda-vízivárosi karmelita konvent pecsétjére szintén egy Köpönyeges Mária került, ami ismét csak arra enged következtetni, hogy a királyi udvarban kitüntetett helyen állhatott a Mater Misericordiae tisztelete. 30 A téma olyan későbbi ábrázolásai, mint a Sankt Lambrecht-i táblakép (1430 körül) vagy a mariazelli kegytemplom nyugati kapuzata timpanonrelieíjének (1438 körül) kommemoratív faragványa szintén azt támasztja alá, hogy a típus népszerűsítéséhez 26 Esztergomi Fökáptalan Magánlevéltára, 40-3-14. Zöld színű viasz 50 x 58 mm Közölve: H. A. (HEGEDŰS ANDRÁS:) Újbánya város pecsétje. In: HEGEDŰS ANDRÁS - LŐVEI PÁL - TAKÁCS IMRE - WEHLI TÜNDE: Megpecsételt történelem. Középkori pecsétek Esztergomból. Szerkesztette HEGEDŰS ANDRÁS. Esztergom, 2000. 165. Kat. 131. 27 Összefoglalóan: GOMBOSI BEATRIX: "Köpönyegem pedig az én irgalmasságom..." Köpönyeges Máriaábrázolások a középkori Magyarorszáról. -"Mein weiter Mantel ist meine Barmherzigkeit..." Schutzmantelmadonnen aus dem mittelalterlichen Ungarn. Szeged, 2008. (Devotio Hungarorum 11.) 28 Előző jegyzetben i. m. 129-130. Kat. A 1. 29 Budapest, Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára. Cod. Lat. 404. Folio 70 v" s o (caput 199.) Legújabban tárgyalja: GOMBOSI 2008. (27. jegyzetben i. m.) 193-194. Kat. C. 1. 30 Uo. 183-184. Kat. B1
