G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)

G. Merva Mária: A KAPUCINUSOK HATÁSA A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSÉRE - Fessler Ignác Aurél (1756-1839) a besnyői kapucinusoknál

50 azonban be kellett tartani a rendben, így próbálták ki az új tag elhivatottságát. Ettől az életmódtól annyira elment a kedve, hogy már a rend elhagyásának gondolatával foglalkozott. Vezetője, P. Onesimus észrevette a bajt és ellenszerül a pogány Seneca műveit adta a kezébe, s ez lehetőséget adott Fesslernek, hogy a misztika világa mellett megismerkedhessen az erkölcs világával is. Seneca írásai fontosak voltak Fessler jellemformálódása szempontjából. Rávezették a fiatalembert, hogy van egy világi bölcsesség, melyhez nem a határozatlan rajongáson, hanem a határozott akaraton át vezet az út.

1

2 1774. július 9-én tette le ünnepélyesen a fogadalmat Móron, ezen édesapja nem lehetett jelen, mert egy hónappal korábban meghalt. A fogadalomtétel után rögtön, még július hó folyamán a besnyői zárdába került azzal a céllal, hogy minél jobban hozzánevelődjön rendjének szelleméhez, mielőtt rendi iskolai tanulmányait megkezdi. 1774 júliusától 1775 szeptemberéig volt a besnyői kapucinusoknál. 1771 szeptemberében - nem sokkal Fessler érkezése előtt - nyilvánították formális konventté, azaz rendesen megalakult kolostorrá, szerzetesteleppé a besnyői intézményt. Fessler érkezésekor már 16 szerzetes élt a kolostorban." Annyira elterjedt a Mária-kultusz, a helybeli és szomszéd falvak lakosai olyan nagy számban jöttek, annyira emelkedett a gyónók száma, hogy a tartományfőnökség kénytelen volt az atyák számát emelni. „1767-ben 6, két év múlva már 10, sőt később 11 páter munkálta Besnyőn s szükség szerint a környékbeli plébániákon a lelkek üdvét."

1

4 A besnyői Mária-szobor nagy kultuszának kialakulásához hozzájárulhattak az atyák is, hiszen köztudottan a kapucinusoknál a legnagyobb az ereklyetisztelet. Az alapító gróf, aki hatalmas és kiterjedt birtokain 33 templomot építtetett,

1

5 jól felszerelte az általa alapított, épített vagy helyrehozott plébániákat, gondoskodott a berendezésükről, papi felszerelésükről. A besnyői kolostort nagyon jó adottságúnak írta le Fessler önéletrajzában, a tágas cellák kályhával is el voltak látva, ami nem volt jellemző a kapucinus rend egyéb zárdáira. Az ebédlő melletti udvarban virágoskertet alakítottak ki, fráter Guido valóságos függőkertet varázsolt a kert középső, meredek részén. A 16 szerzetes mindegyikének külön virágoskertje volt, a zárdához tartozó 12 KoszóJ. i. m. 110-111. 13 Fessler írja ezt a számot az önéletrajzában. (Ld. Abafi Lajos, i. m. 621.) Bár Grassalkovich a végrendeletében még csak 11 barátról tesz említést „Ebben már-is 11 Capucinus vagyon", s a végrendelet 1771-ben, Fessler érkezése előtt 3 évvel íródott. (Grassalkovich A. gróf végrendelete. Közli: MARCZALI HENRIK: Codicillus Testamenti mei Anno 1771. Die 15-a Januarii conditi. Gödöllő és Vidéke. 1898. ápr. 17. 134.) A besnyői História Domusból világosan kiderül, hogy 1774-ben 11 kapucinus barát, Fessleren kívül 1 klerikus (katolikus papnövendék) és 4 laikus (fogadalmat tett, de pappá nem szentelt) testvér élt a besnyői kolostorban. 14 BARTAL I. i. m. 57. 15 Uo. 23.