G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)

G. Merva Mária: A KAPUCINUSOK HATÁSA A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSÉRE - Fessler Ignác Aurél (1756-1839) a besnyői kapucinusoknál

51 gyümölcsöskert, szőlőhegy és erdő egy kis mérföldet tett ki.

1

6 A gróf könyvtárral is ellátta az általa alapított egyházi intézményeket.

1

7 A kolostor szellemi központ volt. Fessler az erdőt és a könyvtárat kedvelte a legjobban Besnyőn. A zárdában az élet általában eseménytelenül zajlott, „pusztai méla csend és magány" jellemezte,

1

8 kivéve a búcsús napokat. „Nyár idején a Mária három ünnepnapjaira több ezer búcsújáró hívek zarándokolnak oda - emlékezett Fessler sok évvel később, korabeli helyszíni tudósítást adva a búcsújárás szokásáról. - Az ünnep előestéjén s napján a bűnbánók sűrű zárt tömegekben, körül tekerődzve, szünet nélkül térden csúsznak a földön, míg mások kendő, olvasó, kép, feszület neműeket, a csodálatos kép érintése erejénél fogva, egy odarendelt lelki atya által megszenteltetnek."

19 A rendház története sok csodás gyógyulást, kegyelmi esetet írt le. Fessler Besnyőre kerülése idején, 1774. július 12-én például a besnyői búcsúhelyre zarándokolt Károlyi János pesti mészáros, „ki saját állítása szerint az itten tisztelt boldogságos Szűz közbenjárására hosszas és makacs vérhányásától szabadult meg."

2

0 Két emberhez került közelebb Fessler a besnyői kolostorban: a zárda főnökéhez, P. Coelestinushoz, aki egy emberséges férfiú volt és atyai jóindulattal viseltetett Fessler iránt. A zárdafőnök megtanította a fiatal novíciust a sakkjátékra, hízelgett Fesslernek, hogy a zárdafőnök vele sakkozott a legszívesebben. A másik ember P. Leonides volt, a könyvtár őre, „öreg, tudós és szíves férfiú", aki kedvelte a virágokat.

2

1 Fessler abban egyezett meg vele, hogy ő naponta elhozza a virágok öntözéséhez szükséges vizet, ami messze volt, cserébe Leonides minden könyvet a rendelkezésére bocsájt, amit szeretne elolvasni. P. Leonides az irodalomtörténet szükséges ismeretére is felhívta a 16 Öt hold erdőt adott Grassalkovich Antal a kapucinus barátoknak. BARTAL I. i. m. 56-57. A besnyői História Domus szerint Fráter Guido laikus testvér a kulcsár (Cellarius) és kapus (Janitor) feladatkörét is ellátta. 17 LÁBADI KÁROLY: A Grassalkovichok barokk kincsei. Kiállítási katalógus. Gödöllő, 1997. 18 ODROBENYÁK JÁNOS: Gödöllő hajdan és most. Gödöllő, 1875. 79. 19 Fessler tudor, i. m. 43. 20 FLUDOROVICS ZSIGMOND: Mária-besnyő kegyhely. Budapest, 1913. (2. kiadás.) 26. 21 A soproni születésű P. Leonides induláskor a besnyői kolostor gvárdiánja volt. Korábban a hatvani kapucinusoknál volt főnök. BARTAL I. i. m. 45. A máriabesnyői templom zarándokokkal Fametszet Vasárnapi Újság, 1878.