G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)

G. Merva Mária: A KAPUCINUSOK HATÁSA A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSÉRE - Fessler Ignác Aurél (1756-1839) a besnyői kapucinusoknál

49 pöknél vállalt állást. Fessler Ignác Győrött a jezsuiták gimnáziumában kezdte el tanulmányait. Latinul jól tudott beszélni, de gondjai voltak a grammatikával, ezért az édesanyja elvitte a fiút Pozsonyba. Ott élt az édesanya öccse, Kneidinger András, aki gróf Grassalkovich Antal szolgálatában állt, s miután a „Pest megyében kebelezett Gödöllő uradalomban a mulató kert alakításán s a kastély rendbehozásán művészi tudományát tanúsította,"

8 a gróf ajánlására királyi mérnöki hivatalt kapott Pozsonyban.

9 1761-től volt kamarai mérnök és térképész. Az 1760-1770-es évekből mintegy másfélszáz értékes térképe maradt fenn az ország legkülönbözőbb területeiről. Grassalkovich Antal a hivatalos munkán túl, saját birtokán is foglalkoztatta, rábízta birtokainak feltérképezését is.

11

1 Kneidinger András beszélte rá nővérét, hogy a kis Ignácot adja hozzá, s majd mérnököt képez belőle, így Fessler 1768-ban fél évet Pozsonyban töltött. Ekkor azonban Kneidinger Andrásnak Horvátországba kellett utaznia a trenki birtok felmérésére, amelyet Mária Terézia ajándékozott Grassalkovich Antalnak. így Fessler visszament Győrbe. Már középiskolai évei alatt sokat olvasott, gazdaságos időbeosztással élt, s ez tette lehetővé, hogy nagy olvasottságra tett szert. Ez a korai műveltség és munkamódszer alapozta meg későbbi tudósi, írói pályáját. Gimnáziumi tanulmányainak befejezése után, 1772-ben a jezsuita rendbe szeretett volna belépni, nem véletlen, hogy a retorikai osztály befejezésekor Szent Ignácról készített beszédet. A jezsuiták azonban eltanácsolták Fesslert, 1773-ban pedig XIV. Kelemen pápa fel is oszlatta a rendet, így ez a terve meghiúsult. 1773 júniusában édesanyjával látogatást tettek Budán egy másik nagybátyjánál, Kneidinger Györgynél, aki a budai kapucinusok filozófiai lektora volt. E látogatás hatására tizenhét éves korában, 1773-ban Móron a kapucinus rendbe lépett be Innocentius néven. A kolostorban töltött próbaév csalódást okozott neki, az első rendi év még nem járt rendszeres iskolai tanulmányokkal, csak a vallásos és szerzetesi élet gyakorlati ismereteit sajátította el a novícius mester irányításával. A kapucinusok szigorú napirend szerint éltek. A rendi elöljáróság több pontból álló szabályzatban határozta meg a követendő mindennapi életet: a reggeli ima kezdete nyáron 4 óra, télen 5 óra volt, elmélkedésre és lelki olvasmányok végzésére kötelezték őket, az istentisztelet rendjét a helyi elöljáró állapította meg." Fessler kedvelte az ebéd alatti felolvasást a refektóriumban és a napi kétszeri meditálást. Az oltárlépcső sikálását, a söprögetést, a mosogatást a konyhában, a kerti munka végzését azonban nagyon unta. Az sem tetszett neki, hogy durva, feszes ruhában mezítelenül kellett aludniuk. Az előírásokat 8 Fessler tudor, i. m. 2. 9 Abafi Lajos, i. m. 620. 10 FALLENBÜCHL ZOLTÁN: Grassalkovich Antal. Hivatalnok és főnemes a XVIII. században. Gödöllői Múzeumi Füzetek 2. Gödöllő, 1996. 60. 11 BARTAL INCE: Máriabesnyö története. Esztergom, 1929. (2. kiadás) 54-55.