G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)
Kerényiné Bakonyi Eszter: A KAPUCINUSOK MÁRIABESNYŐN
37 1770. augusztus 27-én érkezett meg Esztergomból egy olasz származású kőfaragó mester, hogy elkészítse az új főoltárt, amelyet szeptember 4-én fejezett be. 3 5 1784-ben ezt a főoltárt Grassalkovich (II.) Antal eltávolíttatta, és a bajai plébániának adományozta, hogy a loretói kápolna oltára, s azon a kis kegyszobor az egész templomból látható legyen. 3 6 Az új szentély boltozatára Ámon József pesti festő készített freskót 1770-ben, és az alapító gróf külön kérésére Szűz Mária mennybe fölvételét ábrázolta, mivel az új templom ennek a tiszteletére lett felszentelve. 3 7 1771. március 17-én (Feketevasárnap) felszentelték az alsó- és felsőtemplomot, valamint a főoltárt, az altemplom oltárát, és a két mellékoltárt (Assisi Szent Ferenc-oltár, Szent Antal- és Szent Teréz-oltár). 3 8 Előző nap este került sor Szent Restitutus, Firmus, Vigilans és Concordius vértanúk csontját magában foglaló oltárkő megszentelésére. Ugyanezen évben a szerzetesek házát is kibővítették, és 1771. szeptember 15-én jelölték ki a clausurái, és formális konventté, azaz rendesen megalakult kolostorrá nyilvánították az addig residentia rangban lévő besnyői zárdát. 1774. július 19-én került aláírásra a Consensus Regius azaz a királyi beleegyezés Mária Terézia által, 3 9 amely tulajdonképpen az alapítólevél feltételeit ismétli meg, annyiban egészítve ki, hogy a konvent létszámát a püspök 16 főben határozta meg, és 10 koldulási helyet jelöl ki a szerzeteseknek: Gödöllő, Bag, Mogyoród, Szada, Kerepes, Isaszeg, Valkó, Csömör, Sződ, Veresegyház. 1776. június 21-én pedig az akkor már özvegy grófné és a fia gróf Grassalkovich (II.) Antal megemelte az alapítványi járandóságokat az elhunyt akaratát teljesítve: az Alapító levél harmadik pontjához 25 akó sört, még 10 akó bort és 10 öl fát adtak. Az elkészült új templomba a két mellékoltárhoz Pater Norbertus 4 0 bécsi kapucinus szerzetes festő készített oltárképeket. A képeket a História Domus tanúsága szerint 1771-ben rendelték meg, és 1772-ben készültek el. Az egyik Avilai Nagy Szent Teréziát és Páduai Szent Antalt (gróf Grassalkovich (I.) Antalnak és feleségének Klobusitzky Teréziának a védőszentjeit) ábrázolta, míg a másik Assisi Szent Ferencet. 4 1 A História Domus „admirando artificio picta"-nak, azaz csodálatos művészettel megfestettnek nevezi a képeket. A két mellékoltárkép mind a mai napig látható. 35 História Domus 1. 1770. 36 BARTAL I. i. m. 64. 37 História Domus I. 1770. 38 História Domus I. 1771. Az ünnepség részletes leírását ld.: ODROBENYÁK J. i. m. 82., BARTAL I. i. m. 63-64. 39 A szövegének magyar nyelvű fordítását ld. LÁBADI K. 2003. i. m. 70-73. 40 Baumgartner (Johannes) Norbert (1710-1773) 41 História Domus I. 1771.1772.
