G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)
Kerényiné Bakonyi Eszter: A KAPUCINUSOK MÁRIABESNYŐN
34 pucinusok voltak a hívek gondozásában segítségre, másrészt a ferences és a kapucinus rend a Kárpát-medencei Mária-tisztelet ápolásában és a Mária-zarándokhelyek fenntartásában igen jelentős szerepet játszott. Ugyanakkor valószínűleg Migazzi bíboros, Grassalkovich barátja hívta fel a gróf figyelmét arra, hogy ennek a szerzetesrendnek a letelepítése azért is lenne könnyen megvalósítható, mert Hatvanban, a gróf birtokán már volt kolostoruk. A kapucinus rend a ferences rend egy reformirányzata, amely 1528-ban alakult meg, de önállóságát csak 1619-ben nyerte el. Tagjai vissza kívántak térni a Szent Ferenc által vállalt szegénységhez, ezt viseletükkel is kifejezésre juttatták: szakállt hordtak, ruhájukon pedig caputium (hegyes csuklya) volt, amely így a szegény itáliai földművesek viseletére emlékeztetett. A csöndes, imádságos élet eszménye mellett nagy szerepet kapott életükben a betegápolás, a szegényebb nép körében végzett hitszónoki tevékenység, valamint a csatatereken végzett buzdítás és lelki támogatás. Magyarországra érkezésük a török elleni hadjáratokkal köthető össze: az első, ide érkező szerzetesek között volt Brindisi Szent Lőrinc, valamint Avianói Boldog Márk. A kapucinus rend és a gróf között különösen két pontban volt nehézkes a megegyezés. Egyrészt a gróf nem akarta engedélyezni a szerzetesek számára a koldulást, amely a rend egyik fő jellegzetessége volt, másrészt napi 1 nagy és 3 kisebb misét kötött ki az alapító családjáért. 2 3 A megegyezést végül Migazzi bíboros érsek közbenjárása tette lehetővé. 1763. október 27-én a gróf, a tartományfőnök és a rendi vezetőség aláírta a zárda ideiglenes alapítólevelét. A feltételek a következők voltak: 1. Az Alapító egy- vagy kétéven belül a besnyői Szűzanya tiszteletére felépíti a konventet, és azt a residentia ranghoz 2 4 szükséges létszámú szerzetessel (elöljáró, 2 pap, 2 laikus testvér) ellátja. 2. Az Alapító minden év szeptember elsején elküldi a residentianak a szükségleteik fedezésére szolgáló ellátást, azaz 500 forintot, 80 mérő gabonát, 25 akó bort, 25 öl fát. Valamint halastavat fog készíttetni a böjti időszakra tekintettel. 2 5 3. Ha elkészül a kolostor, és az Alapító ellátja azt a szükséges létszámú szerzetessel, azután köteles adni évente 1000 forintot, 160 mérő gabonát, 50 akó bort, 50 öl fát. Ez a kötelesség a továbbiakban az Alapító azon leszármazottait terheli, akik Gödöllőt birtokolják. 4. Az egyházat ellátja az Alapító a szükséges felszerelésekkel. Ezután a fenntartá23 ODROBENYÁK J. i. m. 75-76., BARTAL I. i. m. 45-46. 24 A kolostornál alacsonyabb rang, és kevesebb szerzetes jelenlétét igényli, illetve feltételezi. 25 A halastó 1765-ben el is készült. História Domus I. 1765.
