G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)
Kerényiné Bakonyi Eszter: A KAPUCINUSOK MÁRIABESNYŐN
35 sát az adományokból és az alamizsnákból kell fedezni, amelyek kezelését az uradalom végzi, hiszen a szerzetesek azzal nem foglalkozhatnak. 5. A püspök a kolostort az egyházi fennhatósága alól kiengedi, és az Alapító megígéri, hogy mindenkor az Alapítólevél, illetve a Királyi hozzájárulás szellemében fog a kolostor érdekében tevékenykedni. 6. Az Alapítóért és családjáért a szerzetesek napi egy misét mondanak (amíg azonban a kolostor helyzete nem véglegesedik, addig csak szombatonként egyet), az Alapítónak és a feleségének halála után az évfordulókon külön misét tartanak. 7. Ahányszor szükséges, ellátják a kápláni teendőket a várkápolnában. 8. Az Alapító ígéretet tesz arra, hogy amennyiben a hívek száma megemelkedik és kicsinek bizonyul a loretói kápolna, egy nagyobb templomot építtet. A Mayerhoffer András által tervezett zárda felszentelésre 1763. december 7-én került sor, Szeplőtelen Fogantatás vigíliáján. 2 6 Az ünnepség utolsó, és igen fontos mozzanata volt, amikor Pater Maurus, az akkor már álló várkápolna lelkésze átadta a kapucinus kolostor zárdafőnökének Pater Leonidesnek a romok között talált kis Mária-kegyszobrot. 2 7 A kolostor első lakóit név szerint is ismerjük a História Domusból: soproni Pater Leonides Superior, zabláti Pater Pulcherius, kalocsai Pater Caecilianus és a laikus testvérek: görög Fráter Hyacinthus Fatricerius, köpcsényi Fráter Colomanus. Mivel Besnyő ekkor még lakatlan település volt, ezért a grófnak gondja volt arra is, hogy 1764-ben hét házat építsen a templom és zárda közelébe, ahová kiérdemesült uradalmi cselédeket telepített, azzal a kötelezettséggel, hogy legyenek a kapucinusok segítségére, és a zarándokokat elszállásolják. 2 8 A besnyői kapucinusok, a rendűk jellegének megfelelően főleg a környék szegényebb lakóinak lelki gondozását látták el, többek között ingyen végezték az elhunytak temetését is. Gondjuk volt arra, hogy a környék gyerekeit betűvetésre tanítsák, a zárdában katolikus iskola működött. Mindezek mellett azonban a szegények testi gondja26 BARTAL I. i. m. 47. Az ünnepség részletes leírását ld. BARTAL 1. i. m. 47-54. 27 História Domus I. 1763. 28 BARTAL I. i. m. 55., Canonica Visitatio 1838. 18. A Hétház utca, 1930-as évek. Képeslap, Hangya Szövetkezet kiadása, Máriabesnyő. Monostory György nyomdája, Budapest
