G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)
Kerny Terézia: A KAPUCINUS REND MŰKÖDÉSE ÉS ÉPÍTÉSZETE MAGYARORSZÁGON
29 bergben a XVII. század közepén. Halála (1686) után senki sem váltotta ki a megrendelt, 15000 rajnai forint értékű drágakövekkel díszített munkát. Időközben az ötvös is meghalt, s örökösei kiszedegették a köveket, végül csak az ezüst tabernákulum maradt meg. Grassalkovich hatezer forintért vásárolta meg. Vett egy másikat is Bécsben kétezer forintért a Loretói-kápolna számára. Grassalkovich (II.) Antal birodalmi herceg (1734-1794) Gödöllőre vitette a darabokat, az egyik a kastély kápolnájába, a másik a templomba került. A kastélyban tartott tabernákulum II. Antal halála után visszakerült Besnyőre, a másik 1909-től az Iparművészeti Múzeum tulajdona. 4 5 A kolostoregyütteshez virágoskert, veteményeskert, szőlős kert és függőkert tartozott. Ez utóbbi a Mórott is tevékenykedő fráter Guido vezetésével épült, A História Domus szerint messze földön ismert gyógybort állítottak itt elő. 1769-ben elkészült a gyógyszertár, amely a kolostor földszintjén kapott helyet. Vezetője fráter Joachim okleveles patikus volt. A kerítéshez a régi bagi (Pest vármegye) templom köveit használták fel. Ugyanitt Johann Lucas Kracker 1717-1779), akinek a kolostorban külön cellája is volt, Utolsó vacsora című festménye is helyet kapott. 4 6 Az épületegyüttest 1923-ban Klebelsberg Kunó (1875-1932) vallás- és közoktatásügyi miniszter közbenjárására műemlékké nyilvánították. A kolostor virágzó belső kertje a két világháború között 45 Máriabesnyö története. Eredeti és más hiteles források után írta P. BARTAL INCE. Esztergom, 1929. 6465; KÉRCSI RENÁTA: Kapucinusok Máriabesnyőn. In: A ferences lelkiség hatása az újkori Közép-Európa történetére és kultúrájára. Szerkesztette ŐZE SÁNDOR ÉS MEDGYESY SCHMIKL NORBERT. Piliscsaba Budapest, 2005. 258-270. (Művelődéstörténeti Műhely - Rendtörténeti Konferenciák 1/1.) 46 JÁVOR ANNA: Johann Lucas Kracker. Egy késő barokk festő Közép-Európában. Budapest, 2005. 73, 150, 152. 297,345,359. Kat. 273.
