G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)

Kerny Terézia: A KAPUCINUS REND MŰKÖDÉSE ÉS ÉPÍTÉSZETE MAGYARORSZÁGON

30 Összefoglalás A magyarországi barokk kapucinus kolostoregyüttesek építészeti kialakítása a bécsújvárosi templomot követte.

4

7 A XVIII. században néhány templomnál megjelent a homlokzati torony is. Bodajk és Mór esetében valószínűleg a plébániatemplom funkció játszott ebben közre. Besnyőn feltehetőleg a kegyúri reprezentációs szándék motiválta. A legelső épületeket tervezési, kivitelezési, statikai problémák miatt gyakorta kellett megerősíteni, sőt nemegyszer teljesen lebontani. A templomok patrónusának gyakorta magyar szentet választottak. Ennek a jelenségnek a magyarázata ugyanaz, mint a jezsuitáknál.

4

8 Az első kapucinus szentté avatásokat követően (1712) megjelentek a rendi patrónusok is (Mosonmagyaróvár). A rekatolizációs törekvések és a magyar szentek kultuszának fölélesztésére tett erőfeszítések összekapcsolódtak a hagyományos Szűz Mária (Patrona Hungáriáé - Regnum Marianum) tisztelettel, ami sok esetben összefonódott a passaui Szűzanya kegyképének kultuszával is: Bodajk, Máriabesnyő, Vértessomló kegyképe köré búcsújárás szerveződött. 47 A templom nem csupán építészetileg volt fontos, hanem kultusztörténeti szempontból is. A XIX. századig ugyanis a bécsi magyarok a hagyományos Szent István napi ünnepségeiket (ünnepi mise, prédikációk) itt tartották meg. Ide vonatkozóan lásd: NÉMETHY LAJOS: Szent István első és apostoli magyar királyról mondott dicsbeszédek irodalma. Bp., 1881. 48 KERNY TERÉZIA: Szent László és a magyar szentek tisztelete a jezsuitáknál (1550-1630). In: A magyar jezsuiták küldetése a kezdetektől napjainkig. Szerkesztette SZILÁGYI CSABA. Piliscsaba, 2006. 424-441. (Művelődéstörténeti Műhely. Rendtörténeti Konferenciák 2.)