G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)

Kerny Terézia: A KAPUCINUS REND MŰKÖDÉSE ÉS ÉPÍTÉSZETE MAGYARORSZÁGON

14 nem pedig a gazdagok palotáihoz. A templom mérete ennek az elvnek megfelelően kicsi, általában a hagyományos kelet-nyugati tájolású, nyeregtetős. Egyhajós, néha bazilikális elrendezésű, ez esetben tudatosan az ókeresztény egyházak formai, alaprajzi elrendezését követve. Ha korábbi templom alapfalaira épült, akkor tájolása eltérő is lehet. Egyeneszáródású, megnyújtott szentély a koldulórendi sémákhoz alkalmazkodva. Sokszögzáródás általában akkor fordult elő, ha a templom korábbi, középkori előzményeken nyugszik. Homlokzati tornya az első kapucinus templomoknak egyáltalán nincs. Háromszög alakú oromfal. Középtengelyében egyenes szemöldökű bejárat. Fölötte gyakran falképet helyeztek el ferences vagy kapucinus szent képével, illetőleg a templom titulusára utaló ábrázolással. Kerek, a rózsaablakra emlékeztető nyílás a bejárat fölött, kétoldalt egy-egy ablak. A kolostor általában a templom déli vagy északi oldalához épült a terep adottságaihoz alkalmazkodva a templom homlokzatával egy síkban vagy valamivel hátrébb. A kolostor általában egy vagy kétemeletes az építtetők anyagi lehetőségei szerint, szintén a koldulórendi, ezen belül a ferences építészeti hagyományokat követve: a földszinten a kvadratúra köré szerveződő konyha, refektórium, mosókonyha, gyógyszertár, auditorium, az emeleten szerzetesi cellák, infirnraria, könyvtár, néha foresteria, kert(ek), gazdasági épületek. Az első kapucinusok a XVI. században még fazárdákban laktak, csak az ebédlő, amelyet muzeumnak hívtak, épült téglából.

8 Az egykori leírások szerint a cellákat egyáltalán nem fűtötték. A fekhelyeken a szerzetesek párnái fűrészporral voltak megtöltve és a lehető legdurvább szövésű pokrócot használták. A személyes használati tárgyak közül leggyakrabban, mintegy Assisi Szent Ferenc szellemét idézve, a barna rendi öltözéket, a fapapucsot, az egyszerű cseréptányért és cseréppoharat említették a források. Szöllőssy Károly (1842-1895) polgári iskolai tanár, aki 1878-ban összefoglalta a saját korában az Osztrák-Magyar Monarchiában működő szerzetesrendek történetét, az alábbiakat jegyezte meg ide vonatkozóan: „Ez a rideg szerzet mégis igen el van terjedve; pedig az élet kényelméből igen keveA kapucinus kereszt a máriabesnyői templom mellett 8 A kapucinus építészetről összefoglalóan: HÜMMERICH, WALTHER: Anfänge des kapuzinischen Klosterhauses. Unterunschungen zur Kapuzinerarchitektur in dem rheinischen Ordensprovinzen. Mainz, 1987. (Quellen und Abhandlungen zur Mittelrheinischen Kirchengeschichte 58.) [Részletes irodalommal]; REINHOLD, ALBERT: Geschichte des Kapuzinerklosters und der Klosterkirche. Franziskanische Studien 69.(1987) 233-260.