G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)

Kerny Terézia: A KAPUCINUS REND MŰKÖDÉSE ÉS ÉPÍTÉSZETE MAGYARORSZÁGON

15 set kapnak. Nálunk Magyarországon még csak hagyján, de Tirolban, hol a borzasztó hidegek miatt évenkint egy pár áldozatul esik. E szerzetesekről csakugyan el lehet mondani, hogy a keresztény alázatosságnak, türelemnek valódi példányai."

9 A magyarországi kolostorok építészeti sajátosságai A magyarországi kolostorok és templomok építészeti sajátosságaival kapcsolatosan két kérdés merül fel: a központi, vagyis a római anyakolostor (Camerino, Róma: Santa Concenzione), illetve egyéb itáliai (például Velence), illetve a szomszédos cseh és osztrák tartomány (ahová a magyar kapucinusok is alá voltak rendelve) kolostoregyütteseinek építészeti befolyása. Áttekintve a magyarországi templomok és rendházak alaprajzát, építészeti tömegkialakítását; egyértelműen leszögezhető, hogy a hazai együttesek zömmel az ausztriai, mindenekelőtt a bécsújvárosi (1622) templom és rendház formai kiképzését követték.

1

0 Az ehhez való igazodás alighanem rendi előírás is volt. A legelső templomok (Zágráb, Bazin, Pozsony, Buda) homlokzati torony nélkül épültek, de a XVIII. századtól már megjelenik a homlokzati torony is (Mór, Bodajk, Máriabesnyő). Jellemző továbbá, hogy valamennyi magyarországi alapítást az aulikus világi arisztokrácia, illetve a klérus tagjai finanszírozták, mégpedig igen tekintélyes összegeket áldozva e célra. Ebben a Habsburgokat követték, akik bécsi temetkezési helyük kiválasztása révén elsőszámú támogatói voltak a rendnek." A Habsburgok és a kapucinus rend kapcsolata azonban - építészetükhöz hasonlóan - még szintén feldolgozatlan. Ausztriában sem kísérte különösebb történeti, egyháztörténeti érdeklődés e szimbiózist, idehaza pedig még egyáltalán nem foglalkoztak ezzel a jelenséggel.

1

2 Úgy vélem, hogy e kérdés vizsgálata olyan összefüggésekre világíthat rá, amelyek árnyaltabbá tehetik a Habsburg-ház állami-uralkodói reprezentációval összefonódó devócióját. Az ide vonatkozó példák igen sokatmondóak. I. Lipót (1657-1705) Pozsonyban Budán és Mosonmagyaróvárott is támogatta a rend letelepedését. Kevésbé ismert adat, hogy a gróf Grassalkovich (I.) Antal (1694-1771) személyes felügyelete mellett újjáépült pozsonyi vár kápolnájába Mária Terézia (1740-1780) ott tartózkodásakor mindig kapucinus atyákat hivatott a szentmisére és a zsolozsmára. 1776-ban Mária Krisztina és Albert Kázmér VI. Pius pápától Szent Krisztina és Szent Augustin díszesen felöltöztetett tes9 SZÖLLŐSSY KÁROLY: AZ Osztrák-Magyar Monarchia összes szerzetes rendinek történeti és statisztikai rajza, különös tekintettel azok irodalmi és tanári működésére. I. Arad, 1878. 176. 10 Kevésbé ismert adat, hogy Nádasdy Ferenc (1625-1671) gróf a templom huszártornyára saját költségén egy órát készíttetett, hogy bécsi palotája ablakából lássa az időt. 11 HAWLIK, VAN DE - WATER, MAGDALENA: Die Kapuzinergruft. Basel-Wien, 1993

2 12 Például szolgálhat egy későbbi feldolgozáshoz egy párhuzamos és hasonló témát földolgozó kiállítási katalógus: Rom in Bayern. Kunst und Spiritualität der ersten Jesuiten. Herausgegeben von REINHOLD BAUMSTARK

. Müncen, 1997.