Réti (Lantos) László: Gödöllő közállapotai és a helyi gazdaság a két világháború között 1. A kisipar (Gödöllői Múzeumi Füzetek 9. Gödöllői Városi Múzeum, 2007)

FÜGGELÉK - EGYÉN ÉS POLGÁROSODÁS Gödöllői adalék a hazai polgárosultság 20. századi sajátosságaihoz

82 "7 ,figura", hol hivatástudattal megáldott, megvert, „neofita" túlbuzgalmat mutató értelmiségi „nyárspolgár" benyomását kelti. Miközben tény, foglalkoztatták a köz ügyei, ostorozta a helyi közélet kényelmességét, a fantáziátlanságot. Cselekvő ember volt, nem bölcselkedő. Lehet mondani, a dzsentri ellenpontja. Tagadhatatlan, hogy mozgékony és tettrekész. Számos tisztséget töltött be, így például a premontrei kanonok jogtanácsosa, a Hangya Szövetkezet igazgatóságának elnöke, virilistaként a községi képviselő-testület tagja, egy időben a gödöllői ipartestület ügyésze stb. volt. A vidéki kispolgárság felső, Gödöllő legtöbb jövedelmet élvező rétegébe klasszálódott, s az államhatalom helyi potentátjainak bizalmas közelségébe is „verekedte" magát. Számos ponton és aktívan kapcsolódott a helyi társadalomhoz, melynek szociológiai jellemzőit a Gödöllői emlékeim című, önéletrajzi ihletésű cikksorozatában rajzolta meg érzékletesen. Nála még nyomelemnyi mértékben sem fedezhető fel a társadalmi berendezkedés, vagy az államrezsim kritikája. Hovhannesian személyiségjegyeiben is igen összetett és bonyolult „képlet". Jellemzői ellentmondásokkal terhelt tünetegyüttest, nehezen bejárható szociokulturális mezőt alkotnak. Ennek ismérvei, rétegei között vannak, amelyek a legszebb polgári erények közé sorolhatók (műveltség, nyitottság, teremtő aktivitás, szakszerűség, verseny, szolidaritás stb.). Ezekben látszanak folytatódni progresszív történelmi tradícióink: pl. a reformkori köznemesség kezdeményező kézsége, vagy éppen a nagy alapítók modernizátori lendülete. Azután vannak olyanok, amelyek a minduntalan elakadt magyarországi polgárosodás szimptómáinak tekinthetők. Mi több, amolyan középkori, sőt bizánci tüneteket idéző asszociációkat is keltenek. Mint pl. az alattvalói alázat, a szuverén személyiség és gondolkodás tudatos korlátozása, a sérült értéktudat, az államrezon előtti kritikátlan behódolás stb. Végül Hovhannesian intellektuális személyiségjegyei között feltűnnek olyan frissen importált eszmei-ideológiai diverziók, melyek a velük rokonnézetű helyi izmusok, irányzatok és áramlatok egymást erősítő hatásának a következményeit mutatják. (Erősödött pl. a szélsőséges „nemzeti" propaganda, fokozódott a szakadatlanul fehér izzásban tartott, önvakító antiszemita uszítás stb.) Funkcionális szempontból nézve Hovhannesian - mai szóval élve - vállalkozó, a Gödöllői Hírlap kiadója, és ügyvéd, aki már 1915-től irodát működtetett. Azután művelt hivatalnok, aki számos tisztséget látott el. írni tudó, az írást ambicionáló értelmiségi is, aki érzékeny és elkötelezett a közélet iránt. (Cikkek, könyvek szerzője, lapszerkesztő...) 5. PROGRAM A GYAKORLATBAN Hovhannesian identitása részének tekintette a „gödöllőiséget", ezt másoknál is számon tartotta, s mint „bizalmi mutatót" méltányolta. A gödöllői közélet színpadán több mint három évtizedig volt jelen különböző szerepekben. Megmutathatta személyiségének úgymond - előnyös vonásait, örökölt adottságait (tehetségét, kreativitását, mozgékonyságát, rugalmasságát, együttműködő készségét, programadó hajlamát, jobbra hangolt,