Réti (Lantos) László: Gödöllő közállapotai és a helyi gazdaság a két világháború között 1. A kisipar (Gödöllői Múzeumi Füzetek 9. Gödöllői Városi Múzeum, 2007)

II A HELYI KISIPAR - II/9 A KISIPAROSSÁG ÉLETVISZONYAIRÓL

72 kizárólag pályázattal, friss szegénységi, s ugyanilyen hatósági orvosi bizonyítvánnyal lehetett elnyerni. A kérelmet az illetékes ipartestület véleményezte és továbbította az IPOK-hoz. Az önsegélyezés eredeti formája volt a „Lajbi" elnevezésű konstrukció. (A gödöllői segédek havi megtakarításaikat kamatozó bankbetétként „működtették", s a hozamot minden év végén betétarányosan osztották fel.) A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (amelynek kisipari szekciójához tartozott a GV It., s amelynek szakbizottságaiban a gödöllői mesterek megbecsült munkát végeztek) két alapítványt szervezett a „kisiparos társadalom rokkantjai számára". A kedvezménye­zetteket a Budapesti Kereskedők Menháza vette fel, „holtig ellátott gondozottjai sorába". 55 A szociális segítésnek és együttérzésnek voltak karitatív megnyilvánulásai. Köve­tésre méltó jótevőként emlegették pl. azt a (gödöllői) cipészmestert, „aki két szegény iskolás részére ajándékozott l-l pár bőrtalpas új cipőt". 5 6 A gödöllői iparosok ahhoz a társadalmi csoporthoz tartoztak, a kisiparosság­hoz, amely „közel negyedmillió mestert és közel ugyanennyi alkalmazottat" számlált. _ A gödöllői iparosok a maguk teljesítményével járultak hozzá szektoruk, a kisipar csaknem egy­milliárd pengőre becsült termelési értékének az előállításához. (Ami a gyáripar termelési értékének az egyharmadát, az összipari terme­lés értékének az egynegyedét, s a nemzeti jövedelem 10%-át jelen­tette 1940-ben). 5 7 Gödöllőn a kisipar volt „az ipar" - a műszaki kultúra: tudás, tradíció s praxis megjelenítő­je. Egészében kielégítette a vele szemben támasztott igényeket. Módosította a község gazdaságá­nak koloratúráját anélkül, hogy (annak) karakterét megváltoztat­ta volna. Termelési-technikai po­tenciáljának minősége elmaradt a kor kívánalmaitól. A kisipar leg­több gondja - végső soron - ab­ból származott, hogy emelkedő pályára állni nem tudott, moz­gástere drámaian szűkült, a nagy­iparral szemben pozíciót találnia Linkes Béla kovács a Szilhát utcai műhelyében Linkes Béla kovácsmester lópatkolás közben

Next

/
Thumbnails
Contents