Réti (Lantos) László: Gödöllő közállapotai és a helyi gazdaság a két világháború között 1. A kisipar (Gödöllői Múzeumi Füzetek 9. Gödöllői Városi Múzeum, 2007)

I GAZDASÁGRÓL, TÁRSADALOMRÓL, KÖZÉLETRŐL - 1/3 GENIUS LOCI. A HELYI KÖZÉLETRŐL A HELYI SAJTÓ

17 dő - gazdaság és társadalom szerkezetét. Nem mentek ugyanis végbe olyan mélyreható változások, amelyek akárcsak részben átformálták, átszabták, átrendezték volna a „megalvadt" viszonyokat. A helyi gazdaság belső energiái elégtelenek voltak olyan fejlődés megindítására, amely feltörte vagy legalábbis feszegette volna a helyi társadalom ugyancsak konzervatív, alig átjárható merev tagoltságát, szűkítette volna az állam helyi, járási intézményeinek a gazdasággal szemben is gyakorolt hatalmi privilégiumát. A jövőt nézve, az adott történelmi szituációban, a '30-as évektől kezdve, már azt sem lehetett igazán biztatónak tekinteni, hogy az egészében „megdermedt" polgárosodás mégis elindított néhány - modern kifejezéssel élve - „vállalkozót", legalábbis a „homo ökonomikus"-szá válás útján. Figyelmet érdemel, hogy a helyi társadalom minden alaprétegéből hozhatunk erre példát. A kereskedő Wirnhardt- és Kilián család, az építész Lizits Jenő, valamint a földműves Stróbel János sorolható ebbe a - társadalmi jelentéstartalmát nézve - „praepolgári" csoportba. (Stróbel elnökölte a Gazdakört, tagja volt a Gödöllői Néphitelintézet, a Hangya Szövetkezet vezetésének, a Pest vármegyei törvényhatósági bizottságnak.)

1

7 1/3. GENIUS LOCI A HELYI KÖZÉLETRŐL A HELYI SAJTÓ A közélet, a legáltalánosabb, a legtágabb értelemben szervezett nyilvánosság. Legfőbb alanya, s egyben gyakorló terepe a politika volt. Formális politizálás helyileg a pártokban, s tétre menően a választott, illetve virilis tagokból álló képviselő-testületben folyt.

1

8 Léteztek, s rendszerint a hivatalos politika holdudvarához tartozóként működtek különféle célra és alapokon életre hívott egyletek, szövetségek, körök, egyesületek; társadalmi, egyházi, karitatív, szociális, szakmai, hivatásrendi, félkatonai, stb. organizációk, érdekképviseletek, s ezek szövetségei, melyek tartósan, esetleg csak egy ideig működtek, azután megszűntek, átalakultak, újjászerveződtek stb. Befolyásuk rendszerint tagjaik státuszától és presztízsétől függött. Többüket a hivatalos hatalom szervezte meg, mint pl. Gödöllőn a MOVE-t (Magyar Országos Véderő Egylet-et), vagy éppen a helyi előkelőségek hölgytagjainak társadalmi tevékenységét tervező, koordináló MANSZ-t (Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét). Az erősen átpolitizált, s az itt kivált rátarti hivatali-hivatalos hatalom iránt kényszerűen előzékeny, lojális civil szervezetek, közöttük a hazafias szellemű levente- és cserkészmozgalmak stb. a maguk mozgásterében igyekeztek felmutatni, képviselni az általuk felvállalt érdekeket és értékeket. A felsoroltak persze, inkább célra szervezett professzionális organizációk voltak, semmint társadalmi-szociális autonómiák, egymás közötti, s az állammal folytatott egyenrangú párbeszéd részesei. Aktivitásuk