Réti (Lantos) László: Gödöllő közállapotai és a helyi gazdaság a két világháború között 1. A kisipar (Gödöllői Múzeumi Füzetek 9. Gödöllői Városi Múzeum, 2007)

I GAZDASÁGRÓL, TÁRSADALOMRÓL, KÖZÉLETRŐL - 1/2 A HELYI TÁRSADALOM SZERKEZETÉRŐL

16 "7 és dr. Pál Ferenc irodái fölött diszponált

1

2. A Premontrei Gimnázium 1938-ban kilenc tanulóját - az összes tanuló 1,2 %-át - bocsátotta el „származása miatt".

1

3 Sztójay Döme, a német megszállás után kormányra emelt miniszterelnök, tisztában volt az e téren történtek súlyosságával, amikor is az Amerikába kivándorolt magyaroknak sugárzott rádióbeszédben kijelentette, hogy „a meghozott és a zsidóságtól nagy és fájdalmas áldozatokat követelő intézkedések", akár a tengerentúlra szakadt honfitársaknak is jó esélyt adhatnak a hazatérésre, az itthoni boldogulásra.

1

4 Gödöllő társadalma nemcsak tagolt, hanem - a megfigyelőnek sem utolsó Hovhannesian szerint - egymással is távolságtartó, sőt, „kasztszerűen" elzárkózó, elkülönült csoportok funkcionális összessége volt. Hatékonyan működött az autoriter uralmi forma „gödöllőiesített kiadása", az „endreizmus". Endre Lászlónak és követőinek (nevezzük ezt akár „Endre-udvarnak") világnézeti és politikai ismérvei között kiemelkedő helyen volt a fanatikus, gyűlölködő, cselekvő antiszemitizmus, a hitelvűség szintjére emelt, faji szemléletű sovinizmus, a mindezzel jól megférő, odaadó náci barátság, a dühödt antiliberalizmussal társult szelektív, demagóg „nagytőke-kritika", valamint egyféle „völkisch"-gyökerű, itt-ott romantikába hajló „népiség". Ezenkívül hozzátartozott a mozgalmi jelleg, az örökös masírozás, attakirozás, a célszerűen használt bürokratikus eszközrendszer, s a hatalmi arrogancia.

1

5 A társadalmi békét egyrészt a törvények, a megtorlástól való félelem, az egyidejű csendőri és rendőri jelenlét, másrészt a rendszer korlátozott szociális érzékenysége, nemkülönben a civil szervezetek együttműködő készsége garantálta. (A civil szervezetek legtöbbjének a működését erős elkülönültség, gyönge anyagi háttér, és gyakran teátrális külsőségek, a helyi hatalom iránti deklarált hűség, illetve nyitottság, gyönge gazdasági érdeklődés, erős átpolitizáltság, karitatív hajlam jellemezte.)

1

6 A belpolitikai stabilitás fennállásában óriási szerepe volt a társadalmi struktúrák jellemzőinek, továbbá a különböző, különállóan is rendkívül hatékony ideológiai elemekből felépített politikai propagandának. Mindezekhez társult a III. Birodalom kezdettől fenyegető „barátsága", majd az ország megszállása. Az eltérő természetű és hatékonyságú objektív és szubjektív feltételek, divatozó eszmeiideológiai hatások, külső és belső körülmények szerencsétlen együttállása konzerválta a gödöllői - alacsony teljesítményszinten műkő- Wirnhardt Ferenc hentes és mészáros a családjával