Réti (Lantos) László: Gödöllő közállapotai és a helyi gazdaság a két világháború között 1. A kisipar (Gödöllői Múzeumi Füzetek 9. Gödöllői Városi Múzeum, 2007)

I GAZDASÁGRÓL, TÁRSADALOMRÓL, KÖZÉLETRŐL - 1/2 A HELYI TÁRSADALOM SZERKEZETÉRŐL

12 "7 maximált áron értékesítették (adták el az állami felvásárlóknak). A közélet iránt érdeklődő gazdák a Gazdakörben vitathatták meg az őket foglalkoztató kérdéseket, hetente legalább egyszer. A Gazdakör inkább szakmai fórum volt, semmint jól szervezett érdekképviselet.

6 A gödöllői agrártársadalom kényszerektől hajtott mobilitási hajlamára, illetve aktivitására vet némi fényt Farkas György adatsora, aki úgy találta, hogy az 1926/27-es és az 1929/30-as tanévek között a minorita gimnáziumban tanuló 360 IV-VIII. osztályos diákok 0,5 %-a „középbirtokos", 5,0 %-a „kisbirtokos", 1,1 %-a pedig napszámos családból érkezett. Vagyis az idő haladtával sem módosult, inkább - társadalmi súlyukhoz képest - alacsony szinten stabilizálódott a földművelők gyerekeinek a száma és aránya legalábbis a minorita gimnáziumban. A társadalmi struktúrában fontos helye volt az ipari, ez esetben a kisipari népességnek. A község lakosainak 12 %-a, s az aktív keresők (=748 fő) 14 %-a már az iparban kereste kenyerét. Ebben a szektorban, a működő vállalkozások 70 %-ában a mester egymaga dolgozott. Mindössze három mestert tartottak nyilván, akik 6-10 főt alkalmaztak. A kisipar Gödöllőn nem volt domináns szereplője vagy egyedüli vonzásközpontja a helyi gazdaságnak; folyamatosan modernizációs válságtól szenvedett, és „hiányok" emésztették. A szektor jövedelmi viszonyai - legáltalánosabban szólva a piac folyamatosan változó helyzetétől, közelebbről nézve az érdekelt szereplők (mesterek, segédek, tanulók) „pozícióitól" függően - az országos trendhez hasonlóan alakultak. A segédek 83 %-a (1938/39-ben) havonta cca. 80 P-t keresett. Az iparosok többségének adóalapja, erős szórással, évi 1000 P körül mozgott. A kisiparosság meglehetősen jól szervezett, ám -mint kollektívum- inkább polgáriasulásra utaló, semmint polgári jellemzőket hordozott. A mesterek, miként a már idézett Farkas György kimutatta, számos körülményre tekintettel orientálták utódaikat a pályaválasztásban. A gödöllői minorita gimnázium tanulói meghatározott körére kiterjedt vizsPécsy János hentesüzlete a Horthy Miklós gálatok szerint 1917/18-ban a diá(ma Dózsa György) úton az 1920-as években kok 21%-a, 1921/22-ben 17 %-a, az