Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Keményfi Róbert: Egyedi vagy sorozat? Körösfői-Kriesch Aladár leveleiben megfogalmazott elképzelései a művésztelep céljairól
94 Egyedi vagy sorozat? Igaz viszont, hogy a fentebb leírt benjamini igen sokrétű felvetés, azaz a reprodukálás, mintakövetés kérdése, a képzőművészet problémája. Más a helyzet az alkalmazott művészettel, amely célt a gödöllőiek az alapító pályázati anyagaikban meg is neveznek (háziipar jellegű iparművészeti telep), hiszen: „A másolatok készítői művészek. Noha a megrendelésre készített másolat az alkalmazott művészet körébe tartozik, s mint tudjuk, a reneszánsz óta e hierarchikus megkülönböztetés igen hathatós..." 57 Ezt a „szembenállást" feloldva beszélhetünk mégis bátran a gödöllői szövőműhelyben folyó tevékenység kettős arcáról, mint olyan helyről, ahol „... képzőművészeti alkotásként is értékelhető, ugyanakkor sokszorosítható képszőnyegeket szőttek művészek tervei alapján (kiemelés tőlem - K. R.)." 5 8 Ám a tételt, hogy egyrészről a közvetlen befogadói szükségletek váljanak formaelvé, másrészt a forma eszméje helyett a technika elve lépjen előre; a művészet gyakorlati hatékonyságát pedig praktikus hasznával azonosítsuk, — Körösfői-Kriesch a maga részéről megkérdőjelezi. Amint arról fentebb szó volt, Körösfői-Kriesch az esztétikai minőség („egyediség") megtartását és az alkalmazott művészeti célok elérését - mintegy átmenetként - a manuális tevékenységben látta. Természetesen alkotásai, cikkei Körösfői-Kriesch művészetének a legfontosabb tanúi. Szerteágazó elemzést (pl. könyvtárának rekonstrukcióját, az általa járatott vagy a fővárosban olvasott folyóiratok felmérését) és külön tanulmányt kíván viszont annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy Körösfői-Kriesch művészeti elképzeléseit, céljait, megvalósult műveit, folyóirat cikkeit mennyire befolyásolták pezsgő emberi kapcsolatai 5 9, olvasmányai? Hogyan követte nyomon a több nyelven beszélő és olvasó, sőt magas színvonalon fordítani képes alkotó korának nemzetközi szakirodalmát? Miként értesült tanulmányai, utazásai alatt, illetve külföldi és hazai művészekkel folytatott beszélgetéseiből a huszadik század első évtizedeinek gyáripari/technikai kihívásairól? A tízes években publikált saját tapasztalatait mennyire hatották át külföldi művészetfilozófiai áramlatok? - A levélolvasatok csupán szeletei ennek az összetett fel táró-értelmezésnek. Körösfői-Kriesch - alapvetően az alkalmazott művészetet gyakorló alkotóként — érzékeli a befogadói közeg változását, „tömegesedését". Vonakodva bár, de felismeri azt is, hogy nem elzárkóznia kell ezen átalakulás elől, hanem tevékenységét kell szélesíteni (szériákkal) annak érdekében, hogy elérje vágyott célját, azt amit kitörő örömmel vesz tudomásul berlini útján, és ír meg levelében lelkesülten hazatérte után Koronghi Lippichnek: „Csak azt constatálom röviden, hogy ott az emberek keményen dolgoznak és 57 Radnóti Sándor: Hamisítás. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1995. 110. 58 Gellér Katalin - Keserű Katalin, i.m. 90. 59 Hiszen a telepen „...alig múlott nap az ősszülők házában, hogy ne jött volna vendég..." — idézetet ld. Nagy Sándor: 2005. 107. ld. Ehhez még Gellér Katalin: Epizódok a gödöllőiek és Akseli Gallen - Kalle la barátságának történetéből. In: Hudra Klára (szerk.): Finnmagyar. Budapest: Ernst Múzeum - GallenKallen Múzeum, 112-125.
