Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)

Keményfi Róbert: Egyedi vagy sorozat? Körösfői-Kriesch Aladár leveleiben megfogalmazott elképzelései a művésztelep céljairól

95 Egyedi vagy sorozat? - produkálnak! És Hogy húsz év óta - a mióta utoljára ott jártam - csakugyan a kapcsolat az élet és művészet között sokkal nagyobb lett - úgyszólván már nemcsak az élet befolyásolja a művészetet - hanem mintha a művészetnek is viszont megvolna a maga alakító, komoly ereje az életre - Ezt ott már sokan érzik - s komolyan megbecsülik, culturmukásnak veszik a művészt."

6

0 Ennek a Janus-arcú helyzetnek megfelelően az iparművészet története kettős szereppel tartja számon a gödöllői telep tevékenységét: 1. „... azt mondhatnánk, hogy a gödöllőiek alkalmazott művészeti alkotásainak túlnyomó többségét olyan típusú művek képviselik, amelyek esetében a tervezés nem funkcionális tárgyak megalkotását jelenti, hanem ... felületnek a festészetre visszavezethető módon történő díszítését. ... nem desing, hanem dekoráció az, amivel a gödöllőiek meghatározó módon hozzájárultak a magyar iparművészet történetéhet."

61 A telep ipar- és képzőművészettel egyaránt foglalkozó művészei a népművészet síkdíszítményeit képalkotó funkcióval jelentették meg a képszerű tárgyakat teremtő iparművészeti ágakban.

6

2 2. „Az iparművészet fölemelése a képzőművészet rangjára azzal a nyilvánvaló előnnyel járt, hogy az iparművészeti tervezés gondolata egyetemes művészi program lett. ... Nálunk, Magyarországon, Gödöllői Műhely néven szerveződött társaság, s azon belül Körösfői-Kriesch Aladár és Nagy Sándor volt ennek a szemléletnek a leglátványosabb képviselője."

6

3 Azzal tehát, hogy a „tömegigényt" a gödöllői telep felismerte, és igyekezett a népművészeti örökség segítségével az új kihívásra valamilyen módon, azaz a sokszorosíthatóság lehetőségével reagálni, a mai formatervezők a gödöllőiek tevékenységét saját, szerves történeti előzményeként tartják számon és méltatják a telepet az ipari formatervezés hazai magjának elvetésében játszott szerepéért.

6

4 Körösfői-Kriesch művészeti felfogásában tehát fokozatosan „felnőtt" (megjelent) egy új irány, a sokszorosítást („iparszerű termelést") lehetővé tévő egyszerűbb formanyelv elfogadása. E gondolati váltás magában hordozza a képi igénnyel készült művek háttérbe helyezését a sokszorosított grafikával és az iparművészettel szemben.

6

5 A gödöllői tevékenység számára a népművészet ihlető forrás volt. A hagyományos díszítőmotívumokat az alkotók olyan tervekké formálták, amelyek segítségével a művészeti parafrázisaikat akár sorozatokban jelentethették meg.

6

6 60 Körösfői-Kriesch Aladár levele Koronghy Lippich Elekhez, 1910. október 29. OSzK, Kézirattár, Levelestár 61 Prékopa Ágnes: Iparművészet, ornamentika, ornamentalizáció. In: Gellér Katalin - G. Merva Mária - őriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920. Gödöllő, 2003. 88. 62 Keserű Katalin: Bevezető. In: Hudra Klára (szerk.): Finnmagyar. Budapest: Ernst Múzeum - GallenKallen Múzeum, 17. 63 Vadas József: 1981. 12. 64 Vadas József: 1981. 12.; Ernyey Gyula: Az ipari forma története Magyarországon. Művészettörténet füzetek 8. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1974. 26-29. 65 Gellér Katalin - Keserű Katalin: i.m. 97. 66 A tanulmány az OTKA T 046185, AT 049349 és a DE MTA Néprajzi Kutatócsoport tudományos programja keretében készült.