Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)

Keményfi Róbert: Egyedi vagy sorozat? Körösfői-Kriesch Aladár leveleiben megfogalmazott elképzelései a művésztelep céljairól

79 Kemény fi Róbert: Egyedi vagy sorozat? Körösfői-Kriesch Aladár leveleiben megfogalmazott elképzelései a művésztelep céljairól A használati tárgyak művészi megformálásának igénye át és áthatja az emberiség kultúrtörténetét, a formaalakítás nem új gondolatként jelent meg a szecesszió eszmeiségében. A szecesszió az egész életvezetés természet közeli (mondhatni panteista), egyszerű kifejező készletű megvalósítására törekedett. Éppen ezért találhatott a századfordulón az élet minden területére, így a használati eszközökre is kiterjedő honi művészeti figyelem a népművészetben megfelelő eszmei forrást. A gödöllőiek tevékenysége többek között arra irányult, hogy a kivitelezett alkotások ne csupán külső megjelenésiformájában, tömeghatásában hordozzák a természetes egyszerűséget, hanem hogy könnyen, ezért több, esetleg számos példányban (sorozatban) előállíthatók is legyenek. Ez a törekvés pedig már magában hordja az ipari formatervezés magjait is. 1. Folklorizmus, post-folklorizmus: egyedi kézműves termék versus sorozat A „tervezés", „sorozat", „forma" fogalmai a honi néprajzi kutatásokban a legutóbbi évtizedekben jelentek meg olyan kérdések kikerülhetetlen vizsgálataiban, amelyek alapvetően kiestek a „tárgyalkotó népművészet" tradicionális értelmezéséből. Az „alkotói tevékenység" átalakulása értelmezhetetlenné vált a társadalmi folyamatok, ipari előállítási módok, új anyagok figyelmen kívül hagyásával, azaz megkerülhetetlenné vált a „népművészeti hagyomány" újrafogalmazása.

1 Hiszen a tömeges igények kielégítése, a vásárló közeg hasonulása, a népművészettől, népi iparművészettől teljesen idegen gyári előállítás (szériatermelés) lehetőségét teremtette meg. De ennek a relációnak a másik oldalát sem hagyhatjuk érintetlenül. Milyen a kapcsolat a népművészet, népi iparművészet a gyári sorozattervezés között? A Magyar Néprajzi Lexikon „népművészet" szócikke — habár majd két évtizedes írásról van szó - átfogja azokat a jellegzetességeket, amelyek alapján a néprajzi kánon 1 Ld. újabban: Szilágyi Miklós: A népi iparművészet és a néprajzi muzeológia. In: Cseri Miklós — T. Bereczky Ibolya (szerk.): Ház és ember. 15. Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002. 291—299.; Verebélyi Kincső, Korok és stílusok a magyar népművészetben. Budapest: Osiris Kiadó, 2002. 13—24.; Verebélyi Kincső: Tárgyilagos megjegyzések a népművészetről. In: Fejős Zoltán (szerk.): Néprajzi jelenkutatás és a múzeumi gyűjtemények változása. Budapest: Néprajzi Múzeum (MaDok füzetek 1.) 2003. 25-28.; Gráfik Imre: A népművészet alkotói szabadsága. A szimmetria elvének érvényesüléséről. In: Bárth Dániel (szerk.): Ünneplő. Folcloristica 9. Budapest: ELTE BTK Folklore Tanszék, 2005. 487-510.