Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)

Kalmár Ágnes: Játéktervezés és népművészet a 20. század első évtizedeiben

97 Játéktervezés és népművészet a 20. század első évtizedeiben lyet az ember meghatározó gondolatai, eszményei, különböző találmányai alakítanak ki, majd folytonosan változtatnak. A 19. és 20. század fordulójának művészete és szellemisége tükröződik a kor gyermekeknek szóló kultúrájában, ennek megfelelően a jó és szép játékszer tartalmi és formai kívánalmainak kialakításában is. A Grabowieczky Leon festőművész által 1920-ban tervezett Magyar falu építőjáték mintáiban könnyedén felismerhető a korabeli építőművészeti alkotások hatása,

3 a gödöllői művészek rajzain és grafikáin bőséges gazdagságban szereplő faragott oszlopok mintái tovább élnek az 1930-as években iskolai foglalkozások céljára kiadott „szlöjd" mintalapok

4 egyes darabjain. Ez utóbbiak emlékét őrzik a későbbi technika órákról ismerős faragott viráglétrák egyszerű változatai is. A többször kiadott és rendkívül gazdag Magyar mese- és mondavilág, Benedek Elek gyűjtésében

5, valóban egyszerű megjelenésű a szövegközti rajzokkal, de a közülük való különböző válogatások díszes kiadású kötetekben is megjelentek a tehetősebb családok számára, közöttük az egész oldalas színes olajnyomatokkal ékesített Csudaszép Mesék, historizáló stílusban. Nagy íróink műveiben gazdag leíró részletek szólnak a gyermekek szokásairól és játékairól, így Mikszáth Kálmán egy novellájában olvashatunk a még gyermek Mikszáthról, aki a balassagyarmati vásárról hazatérő „Szepi bácsi"-tól kap ajándékba olyan falovacskát, amelynek igazi sípban végződik a farka.

6 Mindezek mellett szólhatnánk a különböző népi 3 A játékegyüttes fennmaradásáról nem tudunk. Eredeti tervrajzát a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely gyűjteménye őrzi. Kecskemét. 4 Színi Z. Szlöjdminta. Kispest, 1929. 5 Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág, 1-5. Budapest, 1894-96. 6 Mikszáth Kálmán: A fahuszár, mega lova, mega ló sípja. In: Mikszáth Kálmán: Válogatott novellák. A Boldog Nógrád vármegyeiek című kötet alapján. Salgótarján, é.n. 66. Wessely Vilmos tervei alapján készült a Hegybánya-Szélaknai Állami Gyermekjáték Készítő Tanműhelyben Gyermekjáték: „Buritó libákkal" 1905 Magyar Iparművészet, 1905.49. oldal Fotó: Kiss Béla