Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Őriné Nagy Cecília: A népművészet a gödöllői művésztelepen
77 A népművészet a gödöllői művésztelepeti A kopjafa mellett erdélyi templomok is témái voltak festményeiknek, grafikáiknak. A mákói, magyarvalkói, körösfői templom jelképpé vált a gödöllőiek képzőművészetében. Körösfői-Kriesch Aladár: Feltámadás (1906 után) című, a Kerepesi úti temető árkádos sírboltjának kupola mozaikján egy különleges, négy fialés, tornácos magas gúla alakú toronysisakos épület a kalotaszegi templomtípust jeleníti meg, mint az égi és földi Jeruzsálemet. 2 1 Egy könyv ábrázolásán keresztül tornácról kitekintve csendes falut látunk Nagy Sándor: Biblia című gobelinjén (1909) 2 2 a könyv, a Biblia, mellette jobbra faragott dunántúli faoszlop, balra egy textilen, a nyitott könyvvel mellett, apró madarakat láthatunk. A gobelin középpontjában dunántúli faragott viráglétrás virágcserép a kép mindkét oldalára nyúló virágzó muskátlival. A tornácon túl lankás, nyugodt táj, templommal. A Biblia című ábrázolásoktól teljesen eltérő jelenséggel találkozunk itt, hiszen nincs utalás a bibliai történetekre, az üdvtörténetre, csak a Biblia meghittsége, békéje van jelen, amit Nagy Sándor a békés falu nyugalmával közvetít felénk. Nagy Sándor Szent várakozás című (1904) munkájánál is megfigyelhetjük a népművészeti hatás sajátos jelenlétét. A képen szobabelsőben a gyermekét váró fiatal pár áll: Nagy Sándor és felesége, az ablakra tekintenek, ahol egy földöntúli jelenség, egy angyal jelenik meg, kezében a megszületendő gyermekkel. Az ablak mögött, a gyermeket felmutató angyal mögött látható Nagy Sándornak a dunántúli néprajzi gyűjtéseiből ismert háztípus oromzata. 2 3 A jelenet az angyali üdvözlet ikonográfiái ábrázolásra utal, ahol Gábriel arkangyal köszönti Máriát és közli vele, hogy ő lesz a Messiás anyja. Az ábrázolás többnyire Lukács evangélista leírása alapján történik, 24 egyes angyali üdvözlet ábrázolásokon épület is található, lehet ez a jeruzsálemi templom, Mária szüleinek jeruzsálemi háza vagy akár Szent József háza is. 2 5 A helyszín szimbolikus, Nagy Sándor és felesége, Kriesch Laura otthona, ahol részesei mindketten az égi jelenségnek. A szobabelsőben hangsúlyos helyen találkozunk ismét a csak Dunántúlról ismeretes faragott viráglétrákkal, mint az otthont díszítő használati tárggyal. Nagy Sándortól nem állt távol, hogy életéből vett jeleneteit misztikus hasonlatokkal fogalmazza meg. A két embert összekötő szeretetvallásnak, az angyali üdvözletek 2 6 sémájára utaló megfogalmazásával találkozhatunk Nagy Sándor: Ave Myriam című (1904) képén is. Érdekes jelenség a népi életkép, mint szimbólum megjelenése Körösfői-Kriesch Aladár: Ego sum via, Veritas et vita című (1903) festményén. A festményen a művész halott kisfiától való búcsúzását jeleníti meg, ahol háttérként a kedvelt erdélyi, diódi kúria székelykapuja, magas jegenyefái tűnnek fel. Előttük egy, az eseményeket ér21 Gellér Katalin - Keserű Katalin: A gödöllői művésztelep. Budapest, 1987. 143. 22 Magyar Iparművészet 1909. I. melléklet. 23 Nagy Sándor: Göcseji ház oromzata, 1903. körül (Milejegyházszög) Nagy Sándor-ház, Itsz. M.608. 24 Újszövetség, Lukács 1, 26—38. 25 Keresztény művészet lexikona. Budapest, 1986. szerk. Jutta Seibert 26 Gellér Katalin ezt a jelenséget a rózsakeresztesek eredeti tartalmuktól megfosztott vallásos hasonlataival rokonítja. Gellér Katalin - Keserű Katalin: A gödöllői művésztelep. Budapest, 1987. 108.
