Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)

Őriné Nagy Cecília: A népművészet a gödöllői művésztelepen

76 A népművészet a gödöllői művésztelepeti lítása. A marosvásárhelyi Kultúrpalota külső és belső díszítésében a népi és történelmi gyökerekhez, a magyar eredetmítoszhoz, mondavilághoz, népmesei, népballadai témákhoz, motívumokhoz nyúlnak vissza, mint éltető forráshoz. Elveik szerint ezekre építve újítható csak meg a nemzet művészete, és csak akkor, ha magyar társadalom Nagy Sándor Ildikó gobelinjén (1909) is megfigyelhetjük a kalotaszegi női viselet ábrázolását, a varrott vállfűt és a hosszú köténnyel viselt muszujt. Ildikónak, Attila második feleségének kalotaszegi viseletben való ábrázolásával Nagy Sándor, Ildikót az erdélyi nép közösségében tovább élő, viseletében a régi magyar művészetet őrző, folyamatosságot jeleníti meg.

1

8 Ugyanígy megfigyelhetőek, Nagy Sándor: Attila lakomája (1908) című, a velencei magyar pavilonhoz készült üvegfestmény tervén a népi faépítészet szerkezeti- és díszítőelemei, amelyek a sajátos göcseji építkezésre jellemző, belső tornácos faragott faoszlopokkal díszített szerkezetet idézik, felhasználva a székely temetők kopjafáinak elemeit is.

1

9 A fejfának - amely feltűnik Nagy Sándor: Toldi (1917) című, valamint Körösfői-Kriesch Aladár: Sasok a hős sírja felett (1918) című kárpitján - kettős jelentésével találkozunk. „A fejfából kinövő, farkasokat legyőző Toldi egyaránt jelképe az emlékezetünkből kitörölhetetlen, egyszer volt „népi hős"-nek és a feltámadásnak; ugyanígy a fejfa és életfa egysége biztosít öröklétet a háborúban elpusztultaknak is. A fejfa így egyike lett azon ősi szimbólumoknak, melyek életfaként egyszerűen az életet jelképezik, mint Körösfői-Kriesch Szarvasok című gobelinjén."

2

0 18 A századforduló néprajzkutatásában Györífy István és Viski Károly hangsúlyozta, hogy a korabeli népművészet nem nyúlik vissza ősrégi korokra, de az általános nézet nem ez volt. Kósa László: A magyar néprajztudomány története. Budapest, 1989. 140. 19 Gellér Katalin: Egy romantikus téma utóélete: Attila lakomája. Nagy Sándor üvegablakterve. Új Művészet, 1991/11. 50-52. 20 Gellér Katalin - Keserű Katalin: A gödöllői művésztelep. Budapest, 1987. 144. egészének szól. Juhász Árpád gyűjtőútján készített tanulmányrajza Gödöllői Városi Múzeum