Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)

Őriné Nagy Cecília: A népművészet a gödöllői művésztelepen

75 A népművészet a gödöllői művésztelepeti hanem az egyszerű falusi ember, az „ösztönös művész", aki a hétköznapok környezetét, tárgyi világát a „szép élet" jegyében, csalhatatlan művészi érzékkel teremti meg, igazolva ezzel a kézműves munka eredendően esztétikus és etikus jellegének ruskini-morrisi elvét és kultuszát."

1

6 „A nemzeti művészet megteremtésének vágya, a népművészet megismerése és tisztelete ezen az általános felfogáson túl a gödöllőieknél magát az életformát jelentette, életüket és művészetüket meghatározó etikai modellé vált. Kalotaszeg egy olyan ideális helyszínként van jelen életükben, ahol megvalósul a természet, az ősi- és a népi művészet egysége. A paraszti társadalom élete és kultúrája a forrása azoknak az ősi szimbólumoknak is, amelyek magukban hordozzák a magyarság lényegét, melyet a művészet erejével lehet életre kelteni, „le kell bocsátkoznunk a lélek ama rejtelmes mélységeibe, ahol ez ősrégi szimbólumok most öntudatlanul szunyadnak, fel kell támasztanunk s valami új formában új életre kell ébresztenünk őket, ha azt akarjuk, hogy ez a kultúra itt ebben az országban magyar kultúra legyen."

1

7 A szecesszió Gesamtkunstwerk elméletének leginkább megfelelő magyar épületében, a marosvásárhelyi Kultúrpalotában figyelhetjük meg azt az egységet, amely a gödöllőiek művészeti szándékát leginkább beteljesíti. Céljuk a művészet anyanyelvi szintű terjesztése, a művészettel való tanítás, az élet és művészet egységének helyreál16 Sármány Ilona: A népművészet értelmezése a századforduló művészeti közgondolkodásában. Ethnographia, 17 Körösfői-Kriesch Aladár: Gálién-Kalela Axeli művészetéről- Vagy: a nagy passzióról és az ősi szimbólumok jelentőségéről. Művészet 1908. 193. Juhász Árpád gyüjtőútján készített tanulmányrajza Gödöllői Városi Múzeum 1977/1 109.