Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)

Sedlmayr Krisztina: Népművészet a polgári hétköznapokban

59 Népművészet a polgári hétköznapokban hatására érte. Györgyjakab Ilka nemcsak a háromszéki balladákat, meséket és dalokat hozta el a pesti család otthonába, de a halálmadárról szóló mitikus története végigkísérte Szobotka betegségekkel terhes életét.

9 A század elején vált általánossá, hogy a tehetősebb városi családok - elsősorban a nők és gyerekek - a nyár egy részét vidéken töltötték. A magaslati nyaralóhelyek és fürdőhelyek többsége ekkor még őrizte falu-jellegét, így az ott töltött néhány hét a népi kultúrával való találkozás fontos alkalma volt. A parasztgazdaságok termékeit - elsősorban a frissen fejt tejet és tejtermékeket - a nyaralók szívesen vásárolták. Ezzel nemcsak a nyaralás elsődleges célját, egészségük megőrzését segítették elő, de „legális" formát adtak a romlatlan falusi élet közeli megfigyelésének is. Hermann Antal 1896-ban az Erdély című folyóiratban a népviseletet - az osztrák előkép mintájára - a falun tartózkodó városi közönség figyelmébe ajánlja: ,Általában a túristák magok, kivált a hölgyek minél gyorsabban öltsék magokra a nép viseletét nemcsak jelmezül, hanem rendes vagy ünnepi használatra is. Sok helyt a népviselet praktikus és kényelmes."

1

0 A buzdítás ellenére Magyarországon nem alakult ki a népviselet polgári használata - még a nyaralás időtartamára sem. A polgári családok nőtagjai, elsősorban a fiatal lányok előszeretettel fényképeztették magukat népviseletben. Ebben a szokásban az egzotikum keresésén túl a tudatos néprajzi érdeklődés kezdetét üdvözölhetjük. A népviselet e másodlagos használatát Halasy Márta „kulturális idézetnek" nevezi,

1

1 de nevezhetjük jelmeznek is. A viseletes fényképek gyakran nem is a helyszínen, hanem városi műteremben készültek, emlékként, ajándékul szolgáltak. A századelő a képeslapok, üdvözlőlapok küldésének rendkívül intenzív időszaka volt. A lap hírt adott a feladóról, de a szokást az ismeKépes levelezőlap Leányok torockói népviseletetben Képes levelezőlap Leány szebeni szász népviseletetben 9 Szabó Magda: Megmaradt Szobotkának. Budapest 1983. 347-370. 10 Hermann Antal: A turistaság és a népviselet. Erdély, 1896. 89. 11 Halasy Márta: Népviseletek úri - polgári használatban. Ethnographia, 100. (1989) 311.