Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Sáfrány Zsuzsa: Hatás és jelenlét. A gödöllői művészek a Néprajzi Múzeumban
200 Hatás és jelenlét. A gödöllői művészek a Néprajzi Múzeumbati 200 ménysorozata (a „Magyar Kincsesláda") még hézagpótló volt, de közben „elmélyült a néprajzi kutatás és ennek nyomán újabb és újabb követelmények vetődtek fel egy-egy népművészetet tárgyaló munkával szemben is". 2 6 Gönyey Sándor bírálata szintén elég kemény, ő is támadóan lép fel a Kincsesláda füzetek VI—VII. kötetével (Drávaszögi fej kötőhímzés) kapcsolatban. Nem véletlenül, hiszen ő maga is érintett volt, ráadásul az ő munkája, amely ugyanebben a témában készült, valamivel később, csak 1944-ben jelent meg. Többek között ezt írja Gönyey: „Általában ideje volna már, hogy a néprajzilag teljesen iskolázatlanok felületes munkái előzetes szakszerű megítélés nélkül ne lássanak napvilágot és ne terjedjenek el a néprajzi hitelesség rovására" 2 7 Nemcsak ezt a füzetet, hanem az egész sorozatot kemény bírálat érte. A vita az Ethnographia hasábjain folytatódott. 2 8 Undi Mária: Válasz Gönyey Sándornak „Drávaszögi fejkötőhímzés" című munkámat bíráló ismertetésére. Ugyanitt Gönyey Sándor: „Felelet Undi Mária válaszára." Gönyey Sándor saját munkájában részletesen összehasonlítja a sárközi és a drávaszögi hímzést, mert mint mondja: „A Drávaszög hímzőművészete körülhatárolható szigeten elkülönült azzal, hogy a hímzéseket a konty feletti tér kitöltésére használták, s a homlokrész felett csak keskeny csíkot képeztek. Ezzel szemben a Sárközben, minthogy kontyot nem viseltek, a homlokot takaró részt díszítették, amely alatt a hajat kinyírták. A drávaszögi minták egyénenként változóak, jórészt a természetből vett mintaelemekkel. A nagyfelületű részletek nem ismétlődnek annyira, mint a sárközi főkötők apró elemei, csupán a kontyfeletti rész két oldala egyezik részarányosán. A láncöltéses körvonalba nem öltik bele a belső teret kitöltő hímzésszálakat, miként azt a sárközi mintákon, mint jellemzőt láthatjuk, hanem a vastagvórással és huroköltéses vastagvórással kitöltött nagy felületeket szabadon övezik a láncöltéssorok." 2 9 Teszi ezt azért, mert véleménye szerint Undi a kettőt egybemossa, szinte azonosnak tartja. A X. Mezőkövesdi füzet példáján ennél is durvább kirohanást enged meg magának Domanovszky György, aki szerint Undi Mariska rajzolni egyáltalán nem tud, tehetségtelen, és csak az üzleti szellem vezéreli. Nyomdafestéket nem tűrő stílusából csak keveset idézek: „Undi Mária nem tud rajzolni. A népművészet szellemét nem ismeri. Füzeteiben motívumokat ad vagy hímzésrészleteket. Olyasmit tehát, amit már a 20-as években sem lett volna szabad adni. Ráadásul olyan átírásban, ami a pántlikás-lobogós romantikához vezetett és nem a reális megismeréshez. A „magyaros mütyürök" ellen sok tiltakozó szó hangzott el és éppen Undi Mária volt egyike azoknak, akik miatt e téren komoly mun26 EA20688 27 Gönyey Sándor: Drávaszögi hímzések, Magyar Népművészet XIII. Budapest, 1944. Szerk. Domanovszky György és Márkus Mihály 28 Ethnographia 1942. 53. évf. 240-242; Gönyey Sándor ismerteti Undi Mária: Drávaszögifejkötöhímzés c. munkáját. Ethnographia. 1943. 201-204 29 Gönyey Sándor: Undi Mária: Drávaszögi fejkötőhímzés (ismertetés). Ethnographia, 1942. 240-242. Undi Mária: Válasz Gönyey Sándornak, Ethnographia LIII. 1942. 3-4. számában „Drávaszögi fejkötöhímzés" c. munkámat bíráló ismertetésére. Ethnographia. 1943. 201-204.
