Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Gellér Katalin: A népművészet esztétikai szemlélete közép-európai viszonylatban
16 A népművészet esztétikai szetnlélete közép-európai viszonylatban 16 A népművészeti ornamentika felhasználása másutt is jellemző volt, így zágrábi és ljubjanai épületeken még a húszas években is divatos volt. August Posilovic amatőr építész zágrábi takarékpénztár tervén (1923) az épület teljes felületét népművészeti motívumok borítják, Ivan Vurnik ljubjanai Kölcsönös Gazdasági Bank)ínak (1921) homlokzata már a motívumoknak az Art Deco divatját követő geometrikus átformálását mutatja. 2 4 Kós Károly, Thoroezkai Wigand Ede és nyomukban a Fiatalok csoportja Lechner és követői tévedésének tartotta, hogy csupán az ornamentika magyarításával foglalkozott, amikor a vidék építészetében megtalálhatta volna a keresett, a szerkezetben is megmutatkozó hagyományt. 2 5 Kós Károly a kalotaszegi medence falvainak, elsősorban Kőrösfőnek a templomát tekintette nemzeti hagyománynak, amelyben a románkori és gótikus művészet is továbbélt. Mivel a témának már hatalmas irodalma van, csak utalnék arra, hogy a magyar művészek jelentős transzformációs szabadsággal jártak el a kölcsönzött szerkezeti elemekkel, egész épületekkel és tájakkal, embercsoportokkal is. Festők és építészek eszményítve és időtlenné stilizálva, szimbolikus jelekként ábrázolták a kiemelt motívumokat, melyek a nemzeti aranykor ikonjaivá, gyakrabban allegorikus megjelenítéseivé váltak. Hogy milyen nehézségeket kellett legyűrniük azt a legszemléletesebben Medgyaszay István rárosmulyadi, a szimbolikus formát jelentő példakép és az új anyag, a beton küzdelmes egységéből született tornya mutatja. A körösfői templom és a székely temetők pogány idolokhoz hasonlatos kopjafái szimbolikus motívumként jelentek meg Kós Károly, Kozma Lajos és a gödöllői művészcsoport rajzain (ld. Nagy Sándor: Toldi, 1917; Körösfői-Kriesch Aladár: Sasok a hös sírja felett, 1918). Kozma Lajos Utolsó ábrándok. Melódiák című (1908) kötetében a kalotaszegi templom a múlt élő példája, ugyanakkor az elmúlás, egy korábbi, a természet és ember közötti harmóniát teremtő életforma lassú elhalásának a szimbóluma. 24 Zelimir Koscevic: Introduction. In: The Journal of Decorative and Propaganda Arts 1875—1945. Fall 1990, 17. 10, 11.; Stane Bernik: Slovene Architecture from Secession to Expressionism asnd Functionalism. In: The Journal of... i. m. 44—45. 25 Például Gy.I. (Győrffy István) szerint Lechner „csak a magyar ornamentikát tanulta meg, Wigand a magyar mesterségek logikáját nyomozta ki." Gy. I. bevezetője Wigand Architectura. Válogatott munkáim 1907—34 című könyvéhez, Budapest, 1936, 10.
