Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Nagy Veronika: Művészek a „terepen". A gödöllőiek néprajzi érdeklődése
166 Művészek a „terepen". A gödöllőiek néprajzi érdeklődése néprajztudomány képviselői által kialakított gyűjtő attitűddel. A népművészet tanulmányozása a művészeknél is csak akkor lehetett eredményes, ha a néprajzosokhoz hasonlóan igyekeztek jó kapcsolatot kialakítani a parasztokkal. Talán a művészettörténeti megközelítésben ennek nincs olyan nagy szerepe, a néprajztudomány oldaláról közelítve azonban döntő jelentősége van a személyes kapcsolat kialakításának. Erre vonatkozóan elsősorban a gyűjtőutak során vezetett naplók, feljegyzések, és a művészek levelezése szolgáltat értékes adatokat. Zichy István naplójának néprajzi szempontból lényeges részleteit már ismerjük Keserű Katalin közléséből és G. Szabó Zoltán kutatásaiból 6 3, ezért ennek ismertetése helyett Medgyaszay István mindezidáig feltáratlan naplójáról szólnék néhány szót. A Kalotaszegen, Székelyföldön és Göcsejben vezetett napló sajnos töredékes, de számtalan adatot tartalmaz a művész terepen tartózkodásának körülményeire és a parasztsághoz fűződő viszonyára vonatkozóan. Megtudhatjuk belőle, hogy Medgyaszay István jobbára gyalog járta be a vidéket, esetenként utazott csak vonaton vagy szekéren. Egy-egy faluba megérkezve, munkáját rögtön kérdezősködéssel kezdte, így jutott el elsőként a falu elöljáróihoz (tanító, tiszteletes), majd a helyi ácsmesterekhez, akik sokszor szállásadói és legfőbb tanítómesterei voltak. Mákón, 1904 őszén szálláskeresését így jegyezte fel: „ Ugy mondták a faluban, hogy Pete Ferkó ügyes, vendégszerető ember, meg ácsmester is, hát oda szálltam meg. Öreg este volt már. Leültünk a tűzhely fára a gazda meg én és beszélgettünk." Magyarókerekén szállásadójával beszélgetve a házról érdeklődött, de gazdája életmódjára, megélhetési lehetőségeire is kíváncsi volt. Medgyaszay István nagy gondot fordított arra, hogy a falvakban megélt eseményeket, tapasztalatokat a helyi népnyelvi kifejezésekkel írja le, s a szólásokat, közmondásokat, sírfeliratokat is elsősorban a sajátos nyelvi megformálásuk miatt vetette papírra. Naplójában gyakran találunk olyan egy soros mondatokat, amelyek a művész, a városi ember fogadtatására engednek következtetni. Például: „Pesti? Nem baj az lelkem, csak becsület legyen, meg egészség.", „Jaj lelkem, de szép piros vagy, az Isten is áldjon meg, hogy bejöttél nálunk." Medgyaszay István helyszíni gyűjtéseinek néprajzi szempontból leginkább értékelhető tényezője, hogy naplójában hosszú leírásokat találunk a házépítés gyakorlati megoldásairól, az alapanyagokról és a technikai fortélyokról, s a művész szinte kivétel nélkül lejegyezte az építkezés helyi szakszókincsét is. Ezek a feljegyzések úgy vélem kiegészítő források lehetnek egy-egy táj népi építészetének kutatásához. 6 4 Részletes naplót, helyszíni feljegyzést még Nagy Sándortól ismerünk. 6 5 KörösfőiKriesch Aladár terepen szerzett tapasztalatai és viszonya a népi kultúrához Koronghi l.ippich Elekkel folytatott levelezéséből tárul fel leginkább 6 6, Juhász Árpád néprajzi érdeklődésére, a matyók között eltöltött fél évre lánya visszaemlékezéséből nyerhetünk 63 Keserű Katalin i.m. 1993; G. Szabó Zoltán i.m. 2003. 64 Medgyaszay István naplója megtalálható a Medgyaszay Építőművész Emlékmúzeumban, ltsz. nélkül. 65 Nagy Sándor: Életrajzunk. Kézirat. Gödöllői Városi Múzeum Adattára, ltsz: A 97. 47. 1 66 A levélanyag megtalálható az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában, valamint másolatban a Gödöllői Városi Múzeumban.
