Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)

Nagy Veronika: Művészek a „terepen". A gödöllőiek néprajzi érdeklődése

167 Művészek a „terepen". A gödöllőiek néprajzi érdeklődése értékes adatokat.

6

7 Ezek a források csak szemelvények, de mind arra engednek következtetni, hogy a parasztokkal folytatott beszélgetések, a velük való étkezés és alvás nagymértékben mozdították elő a gödöllői művészek beilleszkedését a mikrotársadalomba. A helyi életmódhoz való alkalmazkodás mind a néprajzosok, mind a művészek számára elsődleges feltétele volt annak, hogy a falusiak megnyíljanak előttük, bepillantást engedjenek életükbe. A gödöllőiek népművészetet gyűjtő tevékenységének alapos feltárása és a helyszíni megfigyelésekből kiinduló további vizsgálata úgy vélem nemcsak azért lényeges, hogy általa árnyaltabb, teljesebb képet alkothassunk a telep működéséről, hanem azért is, hogy rávilágítsunk néprajzi érdeklődésük és a néprajztudomány szempontjából is értékelhető tevékenységük eddig kevésbé ismert komponenseire. Undi Mariska: Női ing Néprajzi Múzeum Fotó: Sarnyai Krisztina 67 Juhász Gyöngyvér visszaemlékezése Juhász Árpádra. Gödöllői Városi Múzeum Adattára, A 92.15.1; 2001-ben a gödöllői művésztelep centenáriumi kiállításán, majd 2004 tavaszán a gödöllőiek néprajzi érdeklődését bemutató kiállításon a művészek terepen szerzett tapasztalatainak igazolása céljából szerepelt egy jegyzetekkel ellátott kalotaszegi fotóalbum. Az albumot egy muzeológiai tévedés folytán a kiállítás rendezői Undi Mariskának tulajdonították, melyről azonban kiderült, hogy nem a művésznő hagyatékából származik. Bővebben ld: Nagy Veronika: Egy kalotaszegi fotóalbum történetei - muzeológiai felvetésben. Néprajzi Értesítő (2004) 2005. LXXXV1. évf. 69-83.