Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)

Lábadi Károly: A népművészet - gyűjtés és ihlet forrása

113 A népművészet - gyűjtés és ihlet fotrdsa s „Györffy István mellett nőtt fel a magyar néprajztudomány legjelentősebb és máig sem túlszárnyalt rajzolójává, grafikusává, illusztrátorává."

6 Nagy Sándor (1869-1950) volt a művésztelep másik meghatározó egyénisége, akinek a világról vallott felfogása igen közel állt Körösfői-Kriesch Aladáréhoz. A mindennapi élet és a művészet szerves egységének célja egyformán ott lebegett mindkettőjük szeme előtt. így nem csoda, hogy Nagy Sándor számára nemcsak a népművészet, hanem a népköltészet is ihlető forrást jelentett. Ezt támasztja alá például a marosvásárhelyi Kultúrpalota üvegablakainak népballadás tematikája: rájuk álmodta a Júlia szép leány, a Kádár Kata, a Budai Ilona, a Szép Salamon Sára drámai világát. A festőkör többi tagjai is nagy gondot fordítottak a népies motívumok „termőföldjének" felkeresésére, gyűjtésére, valamint a magyar díszítőművészet és folklór tanulmányozására. Thoroezkai Wigand Ede nemcsak építészeti terveiben valósította meg a közeledést a népi építészeti stílushoz, hanem írásaiban is fokozott néprajzi érdeklődésről tett tanúbizonyságot. A Hajdanában régös-régön,

7 Cserényös házak? Hímes udvar

3 és a Régi kert s míeseű

0 e fogantatásban készültek. A népi csillagneveket összegyűjtő munkáját, az Öreg csillagokat

1

1 Ipolyi Arnold Magyar Mithológiája hatásának nyomán állította össze. A könyv mellékleteként a csillagos égabrosz rajzát barátja és kolóniabeli társa, Nagy Sándor festőművész készítette. A telep tagjai és barátai egymást biztatva fordultak a vidék felé. A gödöllői telep tagjai közül Zichy István gróf (1879-1951) számára ugyancsak elementáris hatást jelentett a kalotaszegi tájjal való találkozás. Nemcsak festőként érkezett a népművészeti gazdag tartományba, hanem élesszemű megfigyelőként is, aki a természetközeliséget hirdető életeszmények hatására és a hitelességre való törekvés érdekében elhatározta, hogy megpróbál beépülni abba a közösségbe, mely messze földön híres díszítőművészetet teremtett és tartott fenn.

1

2 Végülis ugyanarra törekedett, mint később a kibontakozó néprajztudomány legjobb képviselői. Gunda Béla írta mesteréről, Györffy Istvánról, hogy „megállapításainak, eredményeinek értékét jelentősen emeli, hogy elsősorban a saját gyűjtésére, megfigyeléseire támaszkodott."

1

3 6 Balassa Iván: Györffy István, a tudományszervező. A magyar nép tudósa. Györffy István emlékülés Karcag, 1974. december 10. In: Bellon Tibor (szerk.): Nagykunsági füzetek 3. Karcag, 1980. 47. 7 Thoroezkai Wigand Ede: Hajdanába régös régön... Táltos kiadása, Budapest, 1917. 8 Thoroezkai Wigand Ede: Cserényös házak. Táltos kiadása, Budapest, 1916. 9 Thoroezkai Wigand Ede: Hímes udvar. Táltos kiadása, Budapest, 1916. 10 Thoroezkai Wigand Ede: Régi kert s míesei. Táltos kiadása, Budapest, 1917. 11 Thoroezkai Wigand Ede: Öreg csillagok. Táltos kiadása, Budapest, 1916. 12 Önéletrajzában páratlanul értékes fejezetet szentelt társadalmi beilleszkedése leírásának. Néprajzi vonatkozású feljegyzéseit bővebben Id. Lábadi Károly: A gödöllőiek találkozása a nép művészetével. In: Gellér Katalin - G.- Merva Mária — Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920. Gödöllő, 2003. 144-147. A Zichy-napló másolata megtalálható a Gödöllői Városi Múzeum Adattárában (A 92.18.1.). Az idézett részek a 109-117. lapon olvashatók. A részletek megjelentek a Gödöllői Városi Múzeum 1992-es évkönyvében (146-169.). Bevezetőjét Keserű Katalin írta (Keserű Katalin. Zichy István önéletírása elé. In: A Gödöllői Városi Múzeum évkönyve (Annales Musei Gödöllőiensis) 1992. Varga Kálmán (szerk.), Gödöllő, 1993. 138-145. 13 Gunda Béla: Györffy István közelében. A magyar nép tudósa. Györffy István emlékülés Karcag, 1974. december 10. In: Bellon Tibor (szerk.): Nagykunsági füzetek 3. Karcag, 1980. 23. p.