Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Kalmár Ágnes: Játéktervezés és népművészet a 20. század első évtizedeiben
105 Játéktervezés és népművészet a 20. század első évtizedeiben 1912-ben Elek Artúr írt Undi Mariska művészetéről a Magyar Iparművészetben, majd ugyanebben az évben Undi Mariska „Művészi fejlődésem - Tanulságaim" tanulmányában foglalta össze legfontosabb gondolatait. Ebben kiemeli a család és a környezet meghatározó szerepét, a szép iránti vonzalmát és a korábban élt nemzedékek példáinak hatását. Ugyanitt közölték meséskönyv illusztrációinak képeit is. 3 2 Az 1903-ban megrendezett karácsonyi kiállításon Thoroczkai Wigand Ede három szobája hívta fel magára a legnagyobb figyelmet, mondván: „érdekes kapcsolatot mutatnak a magyar népies művészkedéssel". Közülük egy szintén gyermekek számára készült, mégpedig pácolt tölgyfából, Mocsai József kivitelezésében, melybe a kézimunkákat Nagy Sándor és Nagy Sándorné tervezte, illetve kivitelezte. A korabeli szakmai elemzés kiemelte a szoba otthonos hangulatát, és dicsérte az ebédlő és gyermekszoba egymásba kapcsolásának ötletét. A leírás és a képek szerint a mennyezet tartó oszlopait kopjafák ihlették, az anyagok kötése csapolással történt, emellett a bútorok felső szegélye, a padok karfája és támlája mind a népi díszítőművészetből merített egyes részleteket idézte. A bútorok kivágásain a szív mintája ismétlődött, a „Két kis kakas összeveszett" népdalsorból pedig rézvereteken, hímzett párnákon megjelenő ornamens lett. A szobában néhány fa játékot is elhelyeztek, lovas kordét, díszes elefántot és lovas figurát, melyek formájukban és díszítésükben a gyermekszobához illeszkedtek. 3 3 Az 1904-es karácsonyi kiállításra az előző évhez hasonlóan ismét Thoroczkai Wigand Ede tervezett bútorokat, mégpedig Budapest főváros megrendelésére elemi iskolai tanterem berendezését, melynek falat díszítő festését Körösfői-Kriesch Aladár tervezte. A kivitelező Mocsai József volt. A korabeli feljegyzések szerint szinte esemény32 A 18 színes akvarell a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely gyűjteményében találhatóak. Kecskemét. 33 A karácsonyi kiállítás. Magyar Iparművészet 1904. 1. Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely, Kecskemét Grabowieczky Leon Játékterv: Bakter 1920
