Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Kalmár Ágnes: Játéktervezés és népművészet a 20. század első évtizedeiben
106 Játéktervezés és népművészet a 20. század első évtizedeiben számba ment a bútorok polcain elhelyezett fajátékok megjelenése, melyeket Wessely Vilmos, az Iparművészeti Iskola volt növendéke tervezett, kivitelezésük a már említett Hegybánya-Szélaknai Állami Játékkészítő Tanműhelyben történt. E finoman színezett fajátékokat előre elkészített pontos tervek szerint lombfűrésszel és faragó késsel, valamint esztergagéppel készítették a tanoncok. A tervező a játékok témáját a falusi emberek életéből és a magyar népmesékből merítette, így volt közöttük szamarán ülő juhász, egyszeri budai kutyavásár jelenete, vadruca tojásaival. A játéktárgyak minden esetben Iából készültek, és festett virágos motívumokkal vagy azok egész soraival díszítették őket. „Egyszerűségükben is mozgékony, helyenként mozgatható, szinte egyéni jellegű lények", írta róluk a korabeli közönség. Szász (Sommer) Vilmos a kiállításon szintén szerepelt játékaival, valamint Ürmössyné-Benczúr Elza, akinek torockói bababútorait törékenynek és kissé drágának ítélték a látogatók. 3 4 Az Aradon megrendezett Iparművészeti Kiállításon a gyermekjátékokat Wessely Vilmos elképzelései szerint, részben Werther Hugó gyárában, Békéscsabán, részben pedig a Hegybánya-Szélaknai Játékkészítő Iskolában valósították meg. E bemutató alkalmával Wessely korábbi terveit gazdagította, bővítette. A csacsifogat íves virágos oldalú kocsijában három kendős asszony ült, ruhájuk ujja is virágmotívumokban ékes, a szamár hátára szintén hasonlóan díszített nyereg került. A játék konyha paravánján felül futó frízsorára festett gémeskút, libapásztor, lovacska és szamáron ülő juhász sorakoztak egymás mellett. 3 5 Az 1905-ben rendezett karácsonyi kiállítás egyik érdekes csoportját is a játékok jelentették. A tervező Wessely Vilmos, kivitelezőjük a Hegybánya-Szélaknai Játékkészítő Iskola, valamint Werther Hugó békéscsabai és Maugsch Róza és Fiai bártfai gyárai. Ismét látható volt a már ismert csacsifogat, még díszesebb és aprólékosabb kivitelben, mint ezt megelőzően, emellett díszes ördögfigura esztergálva, virágosra festett kocsival, amelynek teteje fűzfából volt fonva. 3 6 Az 1906. évi Milánói Kiállításról Györgyi Kálmán is beszámol a Magyar Iparművészetben. Leírja, hogy az „iparművészet, háziipar és az iparművészeti oktatás" csoportja volt a színtere a művészi gyermekjátékok gazdag együttesének, melyet Faragó Ödön bazárszerűen rendezett be. Az itt bemutatott szürkére pácolt jávorfából készített gyermekszobát ezúttal is Wessely Vilmos tervezte, melyet a Kolozsvári Állami Fa- és Fémipari Szakiskolában készítettek el. A bútorok minden darabja, azok megformálása és díszítése a gyermek lelkét kívánta megérinteni virágos-díszes festésével, a népmesék világának felidézésével. A polcok oldallapjai a tyúk stilizált formáját idézte, a szekrényeket festett életfák és csibék sora tette még barátságosabbá. A kiállított játékok tervező művésze is Wessely Vilmos volt, munkáit a Hegybánya-Szélaknai Állami Játékkészítő Iskola kivitelezte. Vásári játékokat idéző virágos farkú tologatós madár, csengettyűkkel, pergőkkel ellátott ló lovasával, díszes kerekes lovacska, mely34 Dr Éber László: A karácsonyi kiállítás. Magyar Iparművészet 1905. 205. 35 Iparművészeti kiállítás Aradon. Magyar Iparművészet 1905. 205. 36 A karácsonyi iparművészeti kiállítás. Magyar Iparművészet 1906. 2.
