Nagy Sándor: Életünk Körösfői-Kriesch Aladárral (Gödöllői Múzeumi Füzetek 7. Gödöllői Városi Múzeum, 2005)

Bevezető

BEVEZETŐ Nagy Sándor festőművésznek, a gödöllői művésztelep egyik alapító tagjának hagyatékában fennmaradt egy kézirat, ami alapvetően Körösfői-Kriesch Aladárról szól. Ezt a kéziratot Dénes Jenő említi először az 1939-ben kiadott KörösfőiKriesch Aladárról írott monográfiájában, Dénes Emlékezéseim Körösfői-Kriesch Aladárról címen hivatkozik Nagy Sándor kéziratára, és 1935-re datálja azt. A teljes Nagy Sándor-kézirat ismeretében ma már elmondhatjuk, hogy Dénes Jenő Nagy Sándor munkájára alapozta a maga monográfiáját, ugyanaz a szerkezet, ugyanazok a főbb csomópontok, több helyen szó szerint is idéz a kéziratból, de ahol csak összefoglalást ad. ott is Nagy Sándor véleményét közvetíti. Dénes monográfiájának létrejöttét nagyon megkönnyítette Nagy Sándor kézirata. A kéziratból kétszer közölt részletet maga Nagy Sándor: a Mintarajziskoláról szóló részt a Céhbeliek katalógusa 1934 júniusi számában Részlet Körösfői-Kriesch Aladár életrajzából címmel, az Olaszországban együtt töltött tanulóévekről szóló részt pedig a Lyka Károly 75. születésnapjára kiadott Emlékkönyvben 1944-ben Kriesch Aladárral Itáliában címmel. Ezek után a kézirat Csipkerózsika álmát aludta, csak Jurecskó László hivatkozik az 1982-es tanulmánya jegyzetei között egyszer Nagy Sándor írására - ő Önéletrajzom Kriesch Aladárral címen - és Remsey Gábornak mond köszönetet a lehetőségért, hogy a Nagy Sándor-hagyatékot átnézhette (K. Lippich Elek - a hivatalos művészetpolitika irányítója - és a gödöllőiek. Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982. 9-32.). A reveláció erejével hatott, amikor Yvette Bower, az 1956 óta Cambridge-ben élő unoka 1995-ben a gödöllői Nagy Sándor-házban az egyik fiókos szekrény mélyén rábukkant a kéziratcsomóra, ami Nagy Sándor Kriesch Aladárról szóló írását tartalmazta. A kézirat azonban nem volt teljes: a 14. oldalon kezdődött és a 83. oldalon egy mondat kellős közepén hirtelen befejeződött. Az volt a címe, hogy Életrajzunk... A millennium körüli időszakra vonatkozó részleteket publikált ebből az anyagból Szabó Krisztina Anna az Ars Hungaricában (1996/1. 103-110.) 2001-ben meghalt 97 éves korában Cambridge-ben Nagy Sándor lánya, Hervey Gézáné Nagy Eszter. Yvette hívására kiutaztam Cambridge-be, hogy az Eszter néni hagyatékát feldolgozzam. Ebben az anyagban megtaláltam a Nagy Sándor-házbeli kézirat elejét és végét, szépen letisztázva, Körösfői-Kriesch Aladár és 5