Nagy Sándor: Életünk Körösfői-Kriesch Aladárral (Gödöllői Múzeumi Füzetek 7. Gödöllői Városi Múzeum, 2005)

Bevezető

kora címmel indul 1-13. oldalig, majd pedig a 84. oldallal folytatódik a 103. ol­dalig, ugyanazzal a piros ceruzával jobb oldalt alul beszámozva az oldalak, mint a gödöllői kéziraton. A Gödöllőn félbeszakadt mondat tehát Cambridge-ben feje­ződött be. Ez olyan szép és sorsszerű találkozás volt, hogy feltétlenül ki kellett adni végre nyomtatásban ezt a kéziratot. Nagy Sándor eredeti szándéka szerint Körösfői-Kriesch Aladár életét akarta megírni, ahogyan a kézirat 93. oldalán fogalmazza: „Nem akarok mást, mint hogy egy jó barát emlékművéhez, amit munkáival maga állított önmagának, a kegyelet koszorúját letegyem." Körösfőiről akart írni, de lépten-nyomon abba ütközött, hogy mennyire összefonódott az életük. 29 évet töltöttek együtt. A Míntarajzískolában találkoztak először, majd együtt tanultak Rómában, aztán sógorok lettek, Körösfői haláláig együtt dolgoztak a gödöllői művésztelepen. Ezer szállal kötődött öszsze az életük. Innen hát a habozás, hogy „Körösfői élete" vagy „Életrajzunk". A cím­adásnál a sok címvariációt próbáltam meg összefoglalni. A kézirat keletkezésének ideje nem tudható pontosan, de minden utalás szerint (30 évvel ezelőtt származ­tunk Gödöllőre, a Palazzoban most a Duce székel stb.) az 1930-as évek második fe­lében íródhatott. Nagy Sándor szakszerűen felkészült az életrajz megírásához, igyekezett össze­gyűjteni minden elérhető forrást: levelezéseket olvasott el, a papánál is, meg Ala­dárnál is idéz a menyasszonnyal folytatott levelezésből. Életrajzába beilleszti Körösfőí két naplóját, az 1911-es görögországi és az 1918-as harctéri naplót. Nem teljes terjedelmében közli ezeket a naplókat, hanem részleteket emel ki belőlük. Mindenképpen tanulságos, hogy Nagy Sándor mely fejezeteket tartotta fontosnak, Kriesch Aladárra jellemzőnek. Azt kereste, hogy utazásai során mi és hogyan ha­tott az emberre és a művészre, milyen élmények, benyomások formálták szemléle­tét, látásmódját. Helyenként megszakítja Körösfői naplójegyzeteit, és saját reflexiói­val egészíti ki vagy magyarázza barátja észrevételeit, megfigyeléseit. Persze ez az életrajz a felhasznált filológiai apparátus ellenére sem egy tu­dományos dolgozat. Nem törekszik arra, hogy pontos évszámokat tüntessen fel egy-egy műnél vagy eseménynél. Fejezetek sem tagolják a kéziratot. A címmel és évszámmal ellátott fejezetekre tagolás és a jegyzetek a szerkesztő beavatkozása a jobb eligazodás és a könyebben kezelhetőség érdekében. A Zeneakadémia fres­kói című fejezetet az időrendi helyére tettem, az eredeti kéziratban ez a görögor­szági út után szerepel, ami nem logikus. A kerek zárójelben Nagy Sándor, a szög­letes zárójelben a szerkesztő megjegyzései találhatóak. Természetesen a mai he­lyesírás szerint közlöm a szöveget, csupán egy-két Nagy Sándor-i jellegzetességet hagytam meg: az összes melléknév után ma egyes számot használunk (pl. összes 6

Next

/
Thumbnails
Contents