Nagy Sándor: Életünk Körösfői-Kriesch Aladárral (Gödöllői Múzeumi Füzetek 7. Gödöllői Városi Múzeum, 2005)

EURÓPAI KÖRÚT, 1896

Igazán kárvallottja csak egy volt az ünnepségeknek, szegény Munkácsy Mihály, akit a Kádár-Malonyay Company mindenéből kifosztott, és kényszerült nyilvános szereplése megsiettette bomladozó idegrendszerének pusztulását,

9

5 A cinkosoknak nyereségük elég volt, hogy megépítsék Ebura-fakó-ikat. De nem volt áldás rajt, mert Kádártól elszedték a franciák a háború kitörésekor nagyszerű kiadó-intézményét, s a cég második tagja is elég dicstelenül végezte. Nem, nem erkölcsi következtetésből mondom, inkább csak, hogy is mondanák most: az igazságszolgáltató véletlen okozta vesztüket. EURÓPAI KÖRÚT, 1896 Krónikus gyomorbaja, amely gyermekkora óta gyötri Aladárt, ismét előveszi. Csáky grófné Kuhne természetgyógyász könyvét küldi meg, s ezen az alapon lát hozzá, hogy segítsen önmagán először is azzal, hogy a sok elnyelt orvosságot kiküszöbölje. Csak az ő örökölt kitartásával lehetett eredményesen hozzálátni a szervezet regenerálásához. A legszigorúbb diszciplínával végez mindent, amely már a faxni határán van, mozgást, ülőfürdőket, helybenfutást, nap- és légkúrát. De még nincs teljes bizalma, s néha betéved carnevoriába, s ez elég, hogy hónapokra megint visszaessék. így szerez tapasztalatokat, míg maga is Kuhnévá nem lesz. Reggelenként felkötött bajusszal végzi különböző mozgásait. Bepillant egy reggel a fiatal lánycselédjük, és rémültre torzult arccal rohan ki: - Nagysága, az úr megbolondult, be van kötve a szája és ugrál. Igen, így is járnak mindenben, akik egypár évtizeddel előbbre jutottak. Torna, szandál, napozás, futás 1896-ban még nagyon közel hozták az embert a Lipótmezőhöz. Azóta e tekintetben mintha a Lipótmezőn kívül élnének a bolondok és 9

5 Kádár Gábor (1859-?) grafikus. A Mintarajziskolában és Párizsban tanult, ahol letelepedve nagy hírű grafikai műíntézetet alapított. Több magyar kiadvány műlapjai készültek műhelyében. - Malonyay Dezső (1866-1916) író, néprajzkutató, kritikus. 1893-tól Párizsban élt. művészettörténeti tanulmányokat folytatott. Emellett Munkácsy Mihály titkára volt. - Munkácsy Mihály (1844-1900) utolsó festményét, az Ecce homot (1895) melyet egy magyar részvénytársaság megbízásából készített, halálos betegen, felőrölt ereje végső megfeszítésével festette. 72