Nagy Sándor: Életünk Körösfői-Kriesch Aladárral (Gödöllői Múzeumi Füzetek 7. Gödöllői Városi Múzeum, 2005)
LOTZNÁL, 1894
Miért citálom? Mert eddigi leveleinek kétharmad része kivétel nélkül lírai volt, s a többi rész tárgyalta az aktuális eseményeket. Most, íme, itt a filozófia. Ez pedig jelenti a nagy változást. A lírai elem még ostromlás volt, a filozófia a már meghódítódnak szól. Mint filozófia is érdekes. A természettudományos műveltsége összeütközésbe jutott a benső világa tapasztalataival. Jó jel, de míg ezek összhangba jutnak, mennyi szenvedés és küzdelem kell még hozzá. De ez is el fog következni. Tisztul a bonyodalom már a párhuzamos vonalon is, a művészet körül: HoraKloskát ugyan nem vették meg, de ott függött a régi Műcsarnok nagytermében, beszéltek, írtak róla, s bizonyára hozzájárult, hogy Lötz Károly felvette az Epreskerti egyik kis magánműterembe. Kapott megbízást is, Szabó Károly arcképét 82 az Akadémia számára, aztán Ruttkayné Kossuth Lujzát 8 3 dabasi Halászéknak és Hállayék arcképét. A két húgát is festi, Antikát és Picit 8 4. Fájdalom, ezek az arcképek beleestek az experimentálos korszakába. De kérdem, hol vehette azt a szerencsétlen gondolatot, hogy temperával aláfestette e képeket és olajjal végezte be? Ilyen két különböző száradású festéket összekeverni csak valami bomlott agyú német vegyésztől telhetett. Lötz is beleesett e tévedésbe. így aztán Antika arcképe 38 év múlva, amikor a patina legszebb stádiumába kellett volna kiérnie, a pusztulás menthetetlen jeleit mutatja. Most aztán e történettel egészen Pestre költözünk. A Kisfaludy utca és az Epreskert között rója Aladár a napi sétáit a műtermébe. Lotznál ez időben külön műtermesek Aladáron kívül még Vágó Pál, Székely Árpád és Tardos Krenner 8 5. A közös teremben jól összezsúfolva dolgoznak Juhász Árpád, Papp Sándor, Barsy és 8 2 Szabó Károly (1824-1890) történész, bibliográfus, egyetemi tanár, az MTA tagja. A régi magyar irodalom kiemelkedő kutatója. Kriesch Aladár róla készített portréja, 1894. az Akadémián található. 8 3 Ruttkayné Kossuth Lujza arcképe, 1895. ol., v. 111,5x85 cm, a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. 8 4 Kriesch Laura arcképe, 1894. OL, v. 42x34 cm. Nagy Sándor-ház, Gödöllő tulajdona. Kriesch Antika arcképe, 1895. Tempera, v. Magántulajdon. 8 5 Vágó Pál (1853-1928) Jászapátiban született. Münchenben Wágner Sándor mesteriskolájában és Párizsban folytatott festészeti tanulmányokat. Nagy történelmi kompozíciókat festett Madarász Viktor és Székely Bertalan hagyományainak szellemében. - Székely Árpád (1861-1914) Székely Bertalan fia. Lötz budapesti iskolája előtt apjánál tanult Münchenben. -Tardos Krenner Viktor (1866-1927) Budapesten Lotzon kívül Székely Bertalan növendéke volt. Később Münchenben folytatta festészeti tanulmányait. A Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Számos középület freskódíszét festette. 65
