Nagy Sándor: Életünk Körösfői-Kriesch Aladárral (Gödöllői Múzeumi Füzetek 7. Gödöllői Városi Múzeum, 2005)
LOTZNÁL, 1894
Reinhard 8 6. Vágó Palit, meg is mondta, csak az ingyen műterem hozta oda, különben semmi közös gondolata nem volt Lötz Károllyal. Minő átkos véletlen vitte ezt a valódi kunfit Münchenbe? Tüzes temperamentuma, távolba látó alföldi szemei predesztinálták volna, hogy ő legyen a magyar festő. De ő is meghozta Münchenből a poros plein airt, s így ő is csak magyaros maradt. Tardos Krenner Székely Bertalantól jött, s itt ís folytatta Székely Árpáddal együtt a betanult sablont. Míg Székely Árpád a rézkarcaival kimászott, ha négykézláb is, a nyomás alól, Krenner erre talán nem is vágyott. Ő különben olyan rövidlátó volt, hogy a modellt nem is látta, csak valami homályos foltban, ellenben tudta: ezzel az előretudással (festői parti pris 8 7) festette tanulmányait, jól megnézve közben Makart 8 8, Michelangelo és késői barokk mesterek munkáit. Típusa volt a másodszűrésű eklektikusnak, aki szolgai áhítattal csüggött bálványai minden vonásán, s azoktól eltérni egy jottát se akart. Nem a szorgalmán múlott, hogy nem jutott bálványai nyomába se, hiába lépett oly aggodalmasan a lépteik után: mindig a nyomuk mellé lépett. Azért írtam egy kicsit körül, hogy bemutassam Aladár környezetét. Lötz ez időben még minden kritika fölött állt. Még nálunk a tekintélyek korszaka virult 1895-ben, még nem játszották el a mindenirányú tekintélyeket. Ez az új esztendő különben nagy jelentőségű a magyar képzőművészek életében. A törvényhozás felhívta az összes megyéket - mennyi volt még akkor! -, hogy ki-ki módja szerint vegye ki a részét a Millenniumból és igyekezzék pályázatokkal vagy megbízással történelmét megfestetni vagy szoborba vésetni. Nem voltam idehaza, nem tudom bizonyosan állítani, de ahogy elképzelem, permanens zsűri működhetett éjjel-nappal, hogy eleget tehessen. Hisz a világ minden részéből hazasereglettek a művészek, még Bruck Lajos 8 9 bácsi is, hogy le 8 6 Juhász Árpád (J863-J9J4) a Mintarajziskola után lett Lötz tanítványa. - Papp Sándor (J868-J937) Budapesten és Párizsban tanult, később az iparművészeti Iskola tanára lett. 1920 tói Temesvárott élt. ahol 1933-ig a művészeti aladémia tanára és igazgatója volt. - Barsy Adolf (J872-J913) bécsi és müncheni tanulmányok után tért haza és lett a Lotzmesteriskola tagja. - Reinhard Károly (J872-J909) Münchenben Hollósy Simonnál tanult. Lötz Károlynak segédkezett a budapesti Ferenciek temploma kifestésénél. 8 7 (Fr.) Elfogultság, egyoldalúság. 8 8 Makart, Hans (1840-1884) osztrák festő. Bécsben és Münchenben tanult. 1866-tól Bécsben élt, 1879-ben a bécsi akadémia professzora lett. Dekoratív hatású, a színek érzéki pompájában hivalkodó, mozgalmas, de üres festményeivel két évtizeden át irányította a közízlést Ausztriában és Németországban nemcsak a festészet terén, de az iparművészet több ágában, sőt az öltözködésben is. 8 9 Bruck Lajos (1846-1910) Bécsben és Olaszországban tanult. 1874-ben Párizsban telepedett le, 1886-tól Londonban élt és számos arcképet festett. 1894-ben hazatért Budapestre. 66
