Nagy Sándor: Életünk Körösfői-Kriesch Aladárral (Gödöllői Múzeumi Füzetek 7. Gödöllői Városi Múzeum, 2005)

MILÁNÓI KIÁLLÍTÁS, 1906

és szerezzünk infomációkat. Maróti unta ez utat, mi ketten mentünk hát le. A város parlamenti képviselője, nagy műbarát, fogadott bennünket, hivatalos, livrés gondolierik szállítottak vízi fiakkeres tempóban a hotelba. Aladár tökéletes olasza imponált. Nagy estebéd, sok meghívott, gyors csevegés, sajtos leves, utána pedig előételnek hoznak egy több emeletes épületet, aminek zöld az alapja, körül díszítve a szakács-formák és színek összes variációival. Először Aladárnak prezentálják, nézi, hol kezdje meg. Az olasz urak összevillantanak, a tálaló szakács szeretne megpukkadni. Már gonoszat sejtek. Aladár vesz, nézi, szagolja, kóstolja és vidám mosolyra derül: spenót, mondja Aladár, Nem lehetett más, Maróti írhatta meg, hogy mi szigorún vegetáriánusok vagyunk és így tréfáltak meg a velenceiek. A Giardino Publico magyar házát Maróti építette meg, a külfalra Aladár rajzolt mozaikokat Attila életéből, az elszálló gólyákat, Attilát, én meg egy üvegablakot, Attila vacsoráját, A velenceiek nem jó néven vették, hogy emlékeztettük őket Attilára. Őket a megfutamodásukra emlékeztette, én meg abból indultam ki. hogy Attila nélkül nem mentek volna az lgunákra, s a világ szegényebb volna egy csodával. íme, a történelmi események homlokegyenest ellenkező felfogása. Nekik is igazuk van, de ne mondja senki, hogy nekünk nem volt. így keletkezhetnek háborúk, mert az a fogalom, amelyet észnek nevezünk, koponyánként osztható. csak a szeretetben oszthatatlan egység. A másik kiágazása Milánónak a világ másik felére vezet, nagyon messze. A mexikói opera építésze elvetődött Milánóba és belekerült Maróti charme-jába. Ismeretségük kiteljesedése abban nyilvánult, hogy rábízta az egész operája belső kiképzését. Ez az opera harminchat millió dollárba került, evvel szemben a párizsi opera csak harmincöt millió frankba. Óriási feladat volt, csupa mozaik, s az is itt készült Budapesten Róth Miksánál. Nem bírta Maróti se az egészet, az előcsarnok diadalívét tovább adta Aladárnak, persze az egyöntetűség miatt az alakok beosztásának vázlatát Maróti rajzolta. Ilyen messzemenő hatása egy kiállításunknak se volt. Nem kell mondanom, ehhez Maróti áldozatkézsége, sokoldalúsága adta a lökést. így kerültek Szent István koronájának motívumai a világ másik felére. Az arheológusok azon csodálkoznak, hogyan került rózsafüzér és kereszt az inkák birodalmába, inkább azon ámuldozzanak, hogy mily csodálatosak az emberi tevékenység útjai. 128