Nagy Sándor: Életünk Körösfői-Kriesch Aladárral (Gödöllői Múzeumi Füzetek 7. Gödöllői Városi Múzeum, 2005)
A ZENEAKADÉMIA FRESKÓI, 1907
A ZENEAKADÉMIA FRESKÓI, 1907 A Zeneakadémia elkészült a Liszt Ferenc téren 16 6, avagy, nem tudom, nem a Liszt Ferenc tér létesült-e a Zeneakadémia körül, csak annyit tudok, hogy ebben a [sérült kéziratrész] ...gyon és agyonaranyozott épület bensőjében kikutattak - persze utólagosan, három helyet freskónak, s ezt Aladárra bízták. Mennél távolabb áll az építész a művészettől - de akkor hogyan építész? - annál gőgösebben bánik el a művész számára hagyott hellyel. Kirívó példák erre a Zeneakadémia alsó, földszinti előcsarnokának a frízei. A mennyezet közvetlen szélére szorította föl a művészt, ahol a kép még elfért, de a festő már nem. Hogy hogyan fest. az ő dolga. Nem organikusan növesztik bele az épületbe, hanem mikor már minden kész, akkor nézik, hova is tehetnénk azokat a képeket, ha már annyira követelik a hivatalos körök. Aladár kényszerű nehézségnek minősítette ez esetet és iparkodott azzal legyőzni, a még hozzá kerek felületet, hogy valóságos koreográfiával is kifejezhető ritmusban rajzolta meg alakjait. Az egyik az egyházi zenét ábrázolja. Az alakok méltóságos járása, a kísérő angyalok elosztása, hogy a néző a kerek felületen mindig lássa a kép összefüggését, nem kis feladat volt. A másik profán zenét egy igen jó korból választott menyegzői jelenettel fejezte ki. Ennek a ritmusa még szebb, mint az előzőé. Néhány évvel ezelőtt ismét itt járt Tudor-Hart és akkor eltáncolta e fríz ritmusát és ebből még jobban megértettem, minő zseniálisan oldotta meg Aladár ezt a lehetetlen területet. Az emeleten már méltó helyet kapott a művész, de mernék fogadni, hogy arra az építészek valami csorgó kutat szándékoztak plasztikázni. így is forrás lett, csorog a művészet életet adó vize és a kultúra-szomjasok oda jönnek inni és hallgatni a tornyosuló csodás kék felhőkön ülő angyalok muzsikáját. A forrásfőn öt géniusz kapaszkodik össze, gyönyörű szép akt figurák, talán az irodalom, zene és képzőművészetek, amelyek aranyos bíbor palásttal takarják el a nyomorult valóságát az életnek. Komoly, meghatott bölcsek, tudósok, zenészek néma csoportja, színes csoportja köti össze és ad testet a kompozíciónak. 16 6 A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem a Liszt Ferenc téren 1904 és 1907 között épült Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. Körösfői-Kriesch Aladár a földszinti fogadóban Egyházi körmenet a XVI. századból és Magyar lakodalmas menet a XVI. századból címmel frízeket, az első emeleti előcsarnokban pedig a Művészet forrása címmel freskót készített. 129
