Nagy Sándor: Életünk Körösfői-Kriesch Aladárral (Gödöllői Múzeumi Füzetek 7. Gödöllői Városi Múzeum, 2005)

VILÁGKIÁLLÍTÁSOK

levelezője mindig azt hangoztatta, hogy a kontinensen és légióként hazánkban irigylésre méltón virágzott ki Morris gondolata, mire odahaza, Angliában már elfonnyadt. Nem sejtettük, dehogy is, a sikerek közepén, hogy még annyi időt se fog megérni. Faragó Ödöntől Kozma Lajosig

13

9, mint egy híradó, úgy pergett le az egész mozgalom. Mint egy kilőtt ágyúgolyó, olyan ívet írt le. Berta kiköpte, felívelt és lezuhant, bele a háború pocsolyájába. Fláry Gyula még nem vett tudomást az új irányról. Ő készítette csendesen a maga stílusos szőnyegterveit, renaissance, barokk, keleti, mindegy. Finoman és meggyőzőn, mintha sohase kellene más. Faragó Ödön a királyi palotán, a Parlamentben már előállt az ún. bundastílussal, amit Lechner Ödön

14

0 átvett az építészetre, bunda helyett pipakupakot és tarisznya-csatokat nagyítva föl. Nem az angol hagyományokon, hanem a német bélfodros szecesszióra támaszkodva, mint vonalvezetésre, hímeztek, rajzoltak, építkeztek. Piros, fehér, zöld voltak a színeik. Maróti Géza a Szent István koronáját vette alapul a motívumaihoz, nem bélfodros vonalon, hanem a román stílus görbéin játszott. Itt-ott, megfeledkezve, Bécs kockáin is játszott. Az arany, a fehér, arany az arannyal, ezek a kedvenc színei. Rippl-Rónai

14

1 hozta az elmaradt Párizst. A franciák nem stilizáltak még, csak a természetes virág- és levélmotívumokat használták. Ezt hozta meg Rippl-Rónai. Már Vaszary János

14

2 belenyúlt a bábos sátorok túl élénk motívumaiba, a viganók anilines pirosai közé. Aladárunk egészen elvont, keresztmetszetes, hogy úgy mondjam teoretikus motívumokat talált ki. Flogy magamról is szóljak, én szőröstőlbőröstől, bundástól-lovastól. csináltam ornamentet az egész magyar emberből és asszonyból, cigányból, csikósból, ekéből, ökörből, az egész magyar zsánerből. Ezekkel ejtettem meg boldogult emlékű Ráth Györgyöt az új ízlésnek. Szóval elég változatos volt a magyar iparművészet rétje, egzotikus virágoktól tarkállott. És ha most ez országszerte terjedt volna? Oh, nem kellett félni. Megakadt ez a Társulat irodájában és készült, amíg a kiállításokat rendezhette és amíg Ráth György nyitva tartott erszényébe mindenki belenyúlhatott. A közvéleményt mégse tudta átvilágítani, csak elszigetelt jelenség maradt, mint Angliában is. Mágnásaink, akkor még irányadók, nem vettek benne részt, Andrássy Gyulát kivéve

14

3. 11

9 Kozma Lajos (1884-1948) építész, iparművész, grafikus. 14

9 Lechner Ödön (1845-1914) építész. 14

] Rippl-Rónai József (1861-1927) festő, grafikus, iparművész. 14

2 Vaszary János (1867-1939) festő. 14

3 Gróf Andrássy Gyula Rippl-Rónai Józseffel terveztette meg villája ebédlőjét 1898-ban, ez volt az első magyar szecessziós enteriőr. 105