Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)
Amelie Lanier: A Sina bankház ausztriai tevékenysége
A SÍ N A BANKHÁZ AUSZTRIAI TEVÉKENYSÉGE 31 J^L MELIE LANIE R' A SINA BANKHÁZ AUSZTRIAI TEVÉKENYSÉGE A bankház ausztriai tevékenysége sok mindenből állt. Én itt csak a szó szorosabb értelemében vett bankügyekre fogok korlátozódni. Mert a Sina családnak sok földbirtoka is volt az örökös tartományokban, valamint Cseh- és Morvaországban. De az uradalmakról és ennek kezeléséről itt nem lesz szó, hiszen akkor túl sok időt venne igénybe az előadásom. 1. Gyapot, gyapjú, dohánykereskedelem Az árukereskedelem jelentősége idővel csökkent a bankház egyéb területeken folytatott tevékenységével szemben, de a családi és egyben bankházi vagyon alapját ez hozta létre még a 18. században és a napóleoni háborúk alatt. 2. Az állam hitelezése Ez a harmincas és negyvenes években talán a bankház legfontosabb jövedelmi forrása volt, és egyben nagy politikai súlyt adott, amely más területekre is hatott. Ez utóbbiakról majd később. 3. Magánhitelezés A magánhitel számos területre terjedt ki. Ez először is a bankház kereskedelmi tevékenységből fakadt, mivel váltóhitel formájában hitelezte szállítóit és vevőit. De ezt a kereskedelmi hitelt a reformkorban terjedelemében és jelentőségében jóval túlszárnyalta a nem kereskedelmi jellegű kölcsönzés. Az osztrák, de főleg a magyar nemesség nagymértékben fordult a Sina bankházhoz, hogy saját pénzügyi nehézségein segítsen. (Legtöbbször viszont, ahogy különben gyakran szokás kölcsönfelvételekkel - ma is -, ily módon csak halasztották és egyben fokozták ezeket a pénzzavarokat.) Az osztrák városi és vidéki lakosság is fordult hozzá, ha házat kellett venni, lányuknak kellett hozományt adni vagy hasonló kiadások miatt támadt hirtelen 1 Amelie Lanier osztrák kutatónő, aki tanulmányai során elsajátította a magyar nyelvet, így az előadása is magyarul hangzott el a konferencián.
